A jövő évi költségvetés nyertese a sport
Néhány intézkedés hatását azonban nem iskerült átvezetni a számokon. Így például a költségvetéssel együtt sikerül megszavazni a magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét jelentő tagdíjfizetési szabályt is (igaz, a korábbi elképzelésekhez képest némi mentsvárat ad, hogy ha márciusig sikerül mindenkit rávenni a fizetésre, akkor megúszható a felszámolás). Ugyanígy kétségesek az útdíjbevételek: a számokból elvben a teherautós díjak 10 százalékos emelése és változatlan matrica-ár és rendszer következne, valójában azonban az e-útdíjat 5 százalékkal növelték csak, miközben fizetőssé tették az eddig ingyenes elkerülő szakaszokat, és bevezették a megyei matricákat. Ennek a módosításnak a hatása azonban nem látszik a most elfogadott számokon.
A költségvetés alapvetően a kormányzati szándékokat tükrözi, és ez alapján nem sokminden változik az idei évhez képest. A bürokráciacsökkentés egyelőre nem látszik a költségvetési intézményeknél foglalkozatottak létszámán (kismértékű a bővülés összeségében), miközben jelentősen nő a közmunkások száma is: a kormány az idén elkülönítettnél 87 milliárd forinttal többet költ erre a célra, miközben jelentősen csökkenti a szociális kiadások keretét. A legnagyobb megtakarítást azonban a korhatár előtti nyugdíjasoknál éri el a kormány: a rendszer szigorításával csak jövőre több, mint 30 milliárdot spórol az ideihez képest.
A jövő év nyertese a sport lesz, a terület soha nem látott támogatást kap, ami 25 százalékkal nagyobb az ideinél is. A 122 milliárdos összesített keret jelentős részét persze továbbra is az ingatlan fejlesztések teszik ki.