A jegybank vizsgálja a Quaestor-kártalanítás lehetőségét

A Quaestor Hrurira befürdött kötvényesei paradox módon akkor reménykedhetnek kártalanításban, ha papírjaik tényleg csak sajtcetliknek minősülnek: ekkor ugyanis egyszerű számlakövetelésük áll fenn, amire - hatmillió forintig - már kiterjed a befektetővédelem. Ezt vizsgálják most a jegybank jogászai.
A Befektető-védelmi Alap (Beva) egy jogászcsoportot kért fel annak eldöntésére, hogy azok a bizonyos fiktív kötvények, amelyeket a Quaestor befektetői jegyeztek, ténylegesen kötvénynek minősülnek-e, vagy kiterjedhet-e rájuk a Beva garanciája - jelentette be Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője kedden reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A jogászcsoport részére az a kérdés, ha ezeket a kötvényeket ténylegesen nem hozták létre a Quaestor befektetői számára, tehát nem jöttek létre kötvényként, így nem is tartják ezeket nyilván a központi elszámoló háznál (Központi Elszámolóház és Értéktár - KELER), akkor tekinthetőek-e ezek pénzeszközöknek, értékpapír folyószámlának a Quaestornál, amire hatmillió forintig kiterjed a Beva garanciája. Ez a legfontosabb kérdés, amire az embereknek órákon belül választ kell kapniuk, mert az a kérdés, tudják-e őket ezen az ágon is kártalanítani, vagy sem - mondta Binder István.

Az MNB adatai szerint 30-32 ezer kötvényes van a Quaestornál, és kétharmaduk követelése hatmillió forint alatti - tette hozzá.
A jegybank felügyeleti szóvivője azt is elmondta, hogy az MNB a pénzügyi rendszeren belüli jogszabálysértésekre vonatkozó módosító javaslatot tett le a parlament és az illetékes minisztériumok asztalára. Ebben szerepel, hogy jogsértés esetén a pénzügyi vezetőt, egy vezető brókert ne húszmillió forintos személyi bírság sújtson, hanem legyen ennek felső határa ötszázmillió forint.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.