A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntetőfeljelentést tett Róna Péternek, a jegybank felügyelő bizottsági tagjának az ATV műsorában tett kijelentései miatt - közölte a jegybank.

A Büntető Törvénykönyv tanulmányozását követően sem sikerült rájönnünk, milyen indokkal tett büntetőfeljelentést a jegybank. A hivatalos közlemény szerint Róna megsértette a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat. Ilyen passzus ugyanakkor nem szerepel a BTK-ban. Szóba jöhetne a rágalmazás, de mivel nem Róna állt elő a sztorival, ő csak megerősítette a már korábban napvilágot látott pénzosztás valószínűségét, ezzel aligha lehetne operálni. Hasonló a helyzet az információval való visszaéléssel is.

Ami még szóba jöhet, a közérdekű üzem működésének megzavarása: aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a törvény szerint. Ha mindezt csoportosan, bűnszövetségben vagy különösen nagy kárt okozva teszik, a büntetés még keményebb, s hasonlóképpen extra évekkel büntetik a fegyveres cselekményt.

Csak az a baj, hogy a BTK szerint a jegybank nem közérdekű üzem. Ilyen ugyanis csak közmű, közösségi közlekedési üzem, elektronikus hírközlő hálózat, egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központ, illetve hadianyagot, haditechnikai eszközt, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem lehet. A jegybankra persze rá lehet húzni, hogy pénzforgalmi központ, de annak működését aligha zavarja meg jelentős mértékben egy interjú.

Róna Péter a múlt héten az ATV-ben beszélt az Index április 16-án megjelent cikkéről, melyben a portál azt állította: "Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül". Azt írták: a bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre, valamint a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására. A cikk a támogatásról szóló döntések körülményeit is méltatta.

Az MNB akkor azt állította: a jogszabályok által meghatározott keretek között az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását, emellett a jegybank felügyelőbizottsága mint folyamatos tulajdonosi ellenőrző szerv már ebben az évben is több alkalommal ellenőrizte az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiáját

Róna Pétert, aki a felügyelő bizottság tagja, arról kérdezték a műsorban, igazak lehetnek-e a cikk állításai? Azt mondta, hogy a cikk állításainak túlnyomó része helytállónak tűnik, és azt közölte, hogy a felügyelő bizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű, így a jegybank – többek között – törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat.

A jegybank álláspontja szerint Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelő bizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét. Mivel ez a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta  megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sérti, büntető feljelentést tettek ellene.

Róna Péter az ügy kapcsán a következőket jutatta el lapunkhoz: az MNB által neki tulajdonított nyilatkozattal ellentétben azt mondta, hogy az FB egyhangúan elfogadott jelentésében áll, hogy
- a magas összegű ráfordítások felvetik a jegybank függetlensége ellenére/mellett, hogy a programok találkoznak-e a tulajdonos/alapító részvényes szándékával.

- a jegybank törvény rendelkezéseiből nem vonhatók le olyan nagyszabású programok, mint például az értéktári program, amely. részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét

- az ismertetett programok lebonyolítása, folyamatainak kezelése jelentős munkaerőforrás ráfordítást igényel, feltételezi az adekvát szabályozási környezetet, illetve biztosítani kell az ellenőrizhetőséget.

Róna Péter hangsúlyozta, hogy a felügyelőbizottságban többséget élvező kormányoldalo tagok a fentieket egybehangzóan megszavazták.