Oláh Tibor / MTI

Vagyis jogtalanul kell megfizetnie az adót az egész csoport eredményei után. Ezért jóllehet befizette a különadót, egyben egy önellenőrzéssel vitatta is annak jogosságát. Az ügy az Európai Bíróságra került, ahol is a testület azt az ítéletet hozta idén februárban, hogy elvileg vitatható az efféle jogszabály, vagyis az, ha az adót a leányvállalatok összeszámításával kell megállapítani és befizetni, ám azt már egyedileg, tagállami szinten kell eldönteni, hogy ez torzítja-e a piacot, illetve aránytalan-e.

Az ügyben eljáró Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végül úgy döntött, hogy a Hervis kifogása jogos, vagyis neki csak a saját forgalma alapján kikalkulált különadót kell megfizetnie, a Spar-csoport bevétele e tekintetben indifferens. Ennek fényében a sportszergyártónak visszajár a pluszban befizetett különadó. Ez lapunk becslése szerint több százmillió forint kamatok nélkül.

A cég ugyanis az élelmiszerboltokkal együtt számított összforgalom után arányosan visszaosztva évente több mint 200 millió forintot fizetett. Mivel az adó százmilliárd forint felett az árbevétel 2,5 százaléka, az összeszámított adó sokkal durvább volt, mint ha azt a Hervis 12 milliárdos bevétele alapján, 0,1 százalékkal számolták volna. Előfordulhat, hogy a Kúria másként értelmezi az Európai Bíróság ítéletét, ám a jelen állás szerint azon túl, hogy a Hervis visszakap pár százmillió jogtalanul beszedett forintot, nem lesz jelentős következménye az ügynek.

Szó sincs arról, hogy a hipermarketláncok most jogosultak lennének visszakövetelni a teljes megfizetett különadót. A magyar ítélet ugyanis azt mondta ki, hogy a jogszabály csak abban a tekintetben volt jogellenes, hogy össze kell számítani a kapcsolt vállalkozások adóalapjait. Ám azt fontos leszögezni, hogy a magyar bíróság értelmezése szerint az Európai Bíróság önmagában nem találta jogsértőnek sem a különadót, sem annak progresszív jellegét – mondta Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Ezt a kérdést valójában az Európai Bíróság nem is vizsgálta: megelégedett annak kimondásával, hogy diszkriminatív és így az uniós jogba ütközik az olyan adó, amelynél a legfelső adókulcsba csak külföldiek esnek. Ebből a megállapításból a magyar bíróság pedig csak az adóalap-összeszámítás jogellenességét állapította meg, nem az egész különadóét.

Ez ugyanakkor elég vérszegény érv a nagy élelmiszerláncok számára, mivel így a szintén durván progresszív rendszerűvé átalakítandó élelmiszerlánc-felügyeleti díj jogellenessége nem állapítható meg az eddigi ítéletek alapján – hangsúlyozta a szakember. A Hervis-ügyre hiába hivatkoznának a bíróság előtt, az érvelés a jelen értelmezés alapján nem áll meg. Különadót kivetni lehet – akárhogy is hívjuk –, s annak kulcsai akár olyan magasak is lehetnek, hogy az angyalok talpát csiklandozzák. Kivéve, ha majd erről is megállapítja az uniós bíróság, hogy jogellenes, erre azonban eddig nem került sor.