Tartós és érdemi gazdasági növekedésre, kiszámítható, átlátható gazdaságpolitikai és szabályozási környezetre, alacsonyabb államadóssági mutatóra lenne szükség ahhoz, hogy a nemzetközi hitelminősítők visszahelyezzék Magyarországot a befektetési kategóriába. Ezt a véleményt fogalmazták meg külföldi elemzők a vezető magyar üzletembereket tömörítő HBLF szervezet pénteki konferenciáján.

- Ha a magyar kormány érzékelhetően a stabilitás megteremtése felé halad, ha békét köt a bankokkal, és általában a különadókkal sújtott ágazatokkal, s emiatt is gyorsul a növekedés, akkor gondolkodnak el a hitelminősítők a besorolás javításán – mondta Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzője.

A kérdésből azonban vita kerekedett, mert Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch igazgatója inkább arra hajlott, hogy a magyar államadósság megítélése a befektetésre érdemes  kategóriába tornázhatja fel magát az év végére. Ám Peter Attard Montalto, a Nomura vezető elemzője óvott a túlzott  derűlátástól, mert az államadósság aránya magas, s még rendezni kellene a viszonyt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a megadóztatott cégekkel, különösen a bankokkal, hiszen hitelezés nélkül gazdasági növekedés sem képzelhető el. S külön kockázat a jegybank is, vajon meddig megy el a kamatcsökkentésben, s miként lesz képes kezelni részben az amerikai monetáris politika szigorításával, részben a kínai gazdaság lassulásából fakadó piaci mozgásokat.

A magyar jegybank hitelességét  mindhárom elemző feszegette az előadásában, de abban eltértek a vélemények, hogy milyennek ítélik a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Az eurózóna fellendülése örvendetes fejlemény ugyan, de az ütem szerény, s behatárolhatja a magyar mozgásteret is. A problémát Timothy Ash abban látta, hogy bár a válságot szerinte a magyar kormány felhasználta reformok bevezetésére, s emiatt elkerülték az utóbbi hetek feltörekvő piaci viharai, de az intézkedések zöme rövid távú.

De Ash szerint  kétszázalékosnál is gyorsabb növekedésre lenne szükség, de nem tudni, mi lehetne ennek a forrása. Raffaella Tenconi viszont úgy fogalmazott, sokkal gyorsabb ütemre nem is képes a magyar gazdaság   jelenleg. Talán a következő évtizedben, ha javul a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzete, s ha az oktatás képes helytállni a nemzetközi versenyben.