Meglepte az Európai Központi Bank (EKB) a piacokat, amelyek a defláció ellen és a növekedés támogatására intézkedéseket vártak. Ha nem is feltétlenül az irányadó kamat csökkentését, de a kereskedelmi bankoknak felszámított betéti kamat megváltoztatását, hogy a pénzintézetek fizessenek, ha hitelezés helyett a jegybankban tartanak nagy összegeket. Vagy legalább a korábbi állampapír-vásárlási program során teremtett pénznek a gazdaságban hagyását remélték, vagyis azt, hogy az EKB nem semlegesíti a műveletek hatását.

A sterilizációnak nevezett tranzakció szükségességét egyébként 2010-ben az inflációs veszély esetleges erősödésével magyarázta az EKB. Az elemzők netán arra is számítottak, hogy a bankoknak kínál az EKB újabb kedvezményes hiteleket, hogy azok a pénzt a reálgazdaságba juttassák el. Esetleg az eszközfedezetű értékpapírok piacának élénkítését veszi elő az eszköztárból a jegybank a kis- és középvállalatok finanszírozásának előmozdítására.

De nem történt semmi, bár minden eszköz, így a mennyiségi könnyítés is, rendelkezésre áll. Mert – mint Mario Draghi jegybankelnök a csütörtöki ülés utáni sajtótájékoztatóján elmondta – az EKB alapfeltevését alátámasztják a friss adatok. Az eurózóna lassan élénkül, s a jelenleg túl lassú iramú infláció is visszatér oda, ahol a jegybank látni szeretné, éppen két százalék alá.

A februári ülésen a jegybankelnök talán túlzott várakozásokat keltett, amikor arról beszélt, hogy több adatra van szükség a helyzet elemzéséhez, az alacsony infláció okainak megértéséhez, de márciusban már ezen ismeretekkel felfegyverkezve állhat a tudósítók elé. Ebből sokan arra következtettek, hogy bizonnyal érdemi döntésre jutnak a kormányzótanács tagjai.

Ám Mario Draghi most megemlítette, hogy a friss beszerzőimenedzser-index 2011 közepe óta a legmagasabb értéket mutatja. A hangulati, bizalmi indexek is javulnak, csökken a különbség a német és a dél-európai mutatók között.

A negyedik negyedévet a vártnál kissé kedvezőbb eredménnyel zárta az eurózóna, a nemzeti össztermék 0,3 százalékkal emelkedett, igaz elsősorban a német gazdaságnak köszönhetően, de a francia, a holland és az olasz is mintha kicsit jobb formát mutatna. Az infláció februárban 0,8 százalékos iramot ért el, az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginflációs mutató pedig egy százalékra gyorsult. Ráadásul Draghi szerint az alacsony inflációban nagy a szerepe az olcsó energiának és az erős eurónak.

E globális tényezőket is felhozta, amikor arra a kérdésre válaszolt, mi a különbség a kilencvenes évek deflációtól, lassú növekedéstől gyötört Japánja és mai eurózóna között. De megtoldotta érveit azzal, hogy a közös valuta térségében az inflációs várakozás jól lehorgonyzott, s az EKB sokkal aktívabb, mint a japán jegybank volt. Erre azoknak a figyelmét is felhívta, akik most is cselekvést vártak az EKB-tól, de hiába.

Alátámasztandó a csütörtöki döntést a monetáris politika változatlanul hagyásáról, Draghi az új előrejelzést is elővette: idén 1,2, jövőre 1,5, 2016-ban pedig 1,8 százalékkal bővülhet az eurózóna gazdasága. Erre az évre decemberben még 1,1 százalékot várt az EKB. Az infláció ebben az évben egyszázalékos lesz, a decemberi prognózisnál is valamivel mérsékeltebb ütemű, de 2015-ben 1,3, aztán 1,5 százalékos iram jöhet, s 2016 negyedik negyedében már 1,7 százalékos.

Megismételte Mario Draghi, hogy az irányadó kamat ezen a szinten marad, vagy még alacsonyabbra ereszkedhet hosszabb időszakra előretekintve. A cél az, hogy az alacsony kamattal előmozdítsák a hitelezést, s ekként a beruházásokat. Etekintetben még sok a tennivaló, de a helyzet már nem romlik, s egyes területeken javul. A munkanélküliség is magas, de nem emelkedik tovább, sőt Portugáliában két százalékponttal csökkent.