A nyári szünidőben tanulók tömegénél kerül elő a diákmunka kérdése. A felmérések szerint elsősorban gyorséttermi, árufeltöltői, valamint csomagolói állásokba keresnek diákokat, de ma már nem ritka az sem, hogy felelősebb pozíciókba, például help desk, vagy gyakornoki pozíciókba keresnek fiatal munkaerőt.

Bár több esetben is látszólag csak nyári kalandnak tűnhet a munkavállalás, ám a diákmunkában sem érdemes a fekete vagy a szürke foglalkoztatást választani, mert amellett, hogy ez szabálytalan, nagy az esély rá, hogy a munkáltató nem fizeti ki a diákot. Márpedig ebben az esetben – a megfelelő papírok hiányában –, a jogi úton sem lehet a járandóságot megszerezni – mutat rá Csákvári Róbert, a diákmunka közvetítéssel foglalkozó Job Force Iskolaszövetkezet igazgatóságának elnöke.

A tanulók részéről igencsak hasznos lehet, ha "ellenőrzik" azt a diákszövetkezetet, amelyikhez éppen jelentkezni kívánnak: milyen előélettel rendelkezik, mióta van jelen a piacon, és legfőképpen milyen véleménnyel vannak róla a diákok. Ez a kis befektetett energia a későbbiekben, ha vitás ügy alakulna ki, bőven megtérülhet. Szerződéskötéskor mindenképpen figyelni kell a megfelelő munkaszerződésre, a belépési nyilatkozatra, azaz a munkaviszonnyal kapcsolatos munkavállalói nyilatkozatokra.

A diákok jó, ha tisztában vannak azzal, hogy a minimálbér óránként 584 forint, így nem árt kételkedjünk, ha irreálisan magas órabérrel csábítanak a munkáltatók. Persze bizonyos esetekben, ahol nyelv-, vagy speciális tudást (például IT) várnak a diáktól előfordulhat akár ezer forint feletti órabér is, de ez viszonylag ritka – tette hozzá Csákvári Róbert.

A Job Force felmérései szerint a diákok nem igazán a spórolásukról híresek. A nyáron megkeresett forintok döntő többségét még azon a nyáron elköltik, vagy nyaralásra, vagy a fesztiválszezon alatt. Emellett a felmérések szerint még nem annyira bevett szokás a külföldi diákmunka sem. Általában nem éri meg erre a rövid, egy-két hónapos időszakra külföldön diákmunkát vállalni.