Magasabb energiahatékonyságú lakásokért nem jár több családi otthonteremtési kedvezmény (csok), de az építkezésnél már be kell tartani az amúgy 2018-tól életbe lépő, szigorúbb energiahatékonysági követelményeket. A nyilatkozatok között még nagy a szórás, de az új rendszer szinte biztosan növeli a pazarlást – és így a rezsit.

A legenergiahatékonyabb megoldás a legjobb Rédei Ferenc / Archiv

Az energiahatékonysági szempontból jelenleg is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány bővül tovább amiatt, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) friss feltételei alapján a lakás energetikai szintjét nem kell figyelembe venni a támogatás összegének megállapításakor – közölte tegnap a Knauf Insulation.

A korábban a támogatási rendszerbe épített 10, 20, illetve 30 százalékos energetikai bónuszok ugyanis megszűntek. A szigetelőcég így inkább a józan észre hivatkozik: a lakás leszigetelése és így a rezsi akár 50 százalékos csökkenése révén a csokhitel is könnyebben fizethető, érvelnek.

Előzetes számításaik­ szerint az új csok évi háromezerrel több ingatlan építését teszi lehetővé, de 2020-ra a jelenlegi 8-9 ezerről akár 25 ezerre is nőhet az újonnan épített otthonok száma.

Abban ugyanakkor némi bizonytalanság tapasztalható, hogy a 2014-ben életbe lépett szabályok – miszerint az állami, uniós támogatásból épülő lakások esetén már most alkalmazni kell az amúgy csak 2018-tól életbe lépő, szigorúbb energiahatékonysági követelményeket – a csok esetén érvényes-e vagy sem. A Knauf eredeti közleménye szerint nem, ami amúgy egybevág egyes kormányzati nyilatkozatokkal is. Ám ezt a megállapítást a Knauf megkeresésünkre visszavonta.

A szakma – így például a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. – többször külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a kétségtelen könnyítések ellenére a szigorúbb, közel nulla fogyasztást megcélzó energiahatékonysági követelményeket a csokos lakások építésekor is be kell tartani. Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa megkeresésünkre hangsúlyozta: ha a magyar kormány eltérne ettől, úgy megsértené az erre vonatkozó uniós­ irányelvet, ami végső soron kötelezettségszegési eljárásba is torkolhatna.

A Knauf szintén problémaként sorolja fel, hogy meglévő ingatlan felújítására sem csok, sem áfa-­visszaigénylés nem jár. Igaz, a nemzetgazdasági miniszter ezt korábban hosszú távon nem zárta ki. A szigetelőcég a meglévő családi házak hőszigetelési támogatásának is feszítő szükségét érzi. Eme épületek 89,3 százaléka ugyanis energetikailag rossz állapotú, ami európai összevetésben is magas arány. Januári felmérésük szerint a tulajdonosok 55 százaléka csak állami támogatással kezdene bele a felújításokba úgy, hogy legtöbben a kedvezményes kölcsönöket se tudnák igénybe venni.