A csődbiztos lesz az úr a családban
Húsz paragrafusból áll a magáncsőd részletszabályairól szóló rendelettervezet: az Igazságügyi Minisztérium javaslata elfogadása után az adós és a vagyonkezelő viszonyát, jogosítványait rendezi azzal, hogy az eljárás során a felek majd maguk alakíthassák ki a számukra kényelmes pontos menetrendet. Néhány elem – a tervezet húsz paragrafusból áll – azért le van fektetve.
Akár hét évig is eltarthat a magáncsőd keretében az adósságcsapdába került családok tartozásainak kiegyenlítése. Ez idő alatt a vagyonkezelő felügyeli a költéseket és tárgyal a bankokkal.
Ezek szerint a „csődbiztos”, azaz a vagyonkezelő intézi az adós törlesztésre vonatkozó ügyeit. Első körben megállapodást köt az adóssal – és adóstárssal – arról, hogy mi is történik az elkövetkező években. Ez azért fontos, mert az eljárás öt, de akár hét évig is eltarthat, s ilyen távra már szükséges egy itinert készíteni. Ezt követően előkészíti magát az adósságrendezési egyezséget, és lebonyolítja, valamint dokumentálja az egyezségmódosítási folyamatot.
Az eljárás során végig a családi vagyonkezelő tartja a kapcsolatot a hitelezőkkel, ő tárgyal az esetleges elmaradásról, az egyezség felbontásáról és természetesen lezárásáról is. Nyomon követi az adósságrendezés menetét, és átveszi a rendelkezést az adósok vagyona felett. Utóbbit érdemes komolyan venni, ugyanis az adósnak be kell számolni arról is, ha a nagy értékű vagyontárgy tönkremegy. Ez a kötelezettség a 300 ezer forintnál értékesebb tárgyakra vonatkozik: a kistévét nyugodtan ki lehet még dobni az ablakon, az autó összetörését azonban már jelenteni kell.
Az adós két számlát is vezethet. Az egyik felett a vagyonfelügyelő rendelkezik, ez lesz az adósságtörlesztési számla, amelyet az adósnak kell megnyitnia egy kereskedelmi banknál. Erre a számlára kell utalni a fizetését és minden egyéb jövedelmet – néhány, a törvényben tételesen meghatározott tételtől eltekintve. A számlán kell tárolni a mindennapi megélhetésen felüli vagyont is, ami származhat bármilyen ingó és ingatlan vagyon, például a nyaraló, a második kocsi vagy bármilyen értéktárgy eladásából, de természetesen az extra bevételeket is ide kell utalni.
A vagyonfelügyelő félévente referál a hitelezőknek a törlesztés menetéről és várható alakulásáról. Ha valami nem megy jól, akkor ennek menetét is ő alakítja át az adóssal folytatott megállapodást követően.
Az adós szabadon rendelkezhet egy sima lakossági számlával. A számlán lévő összegből kell az életvitelt finanszírozni, a rezsit fizetni és minden egyéb saját költséget fizetni. Arról a havi fizetés és egyéb jövedelem fényében állapodhat meg az adós és a családi vagyonfelügyelő, hogy mekkora lehet havonta a saját számlán lévő összeg. Ehhez a számlához nem fog hozzányúlni ugyan a vagyonfelügyelő, de kéthavonta be kell mutatnia az adósnak a számlatörténetet. Erre azért van szükség, mert sem kölcsönt, sem hitelkártyát nem igényelhet az adós, hiszen ezek teret engedhetnek egy újabb adósság keletkezésének. A magáncsődről szóló szabályozás szeptembertől lép hatályba, az előzetes várakozás szerint a becsült kétszázezer súlyosan eladósodott családból 25 ezernek hozhat megoldást.