A kötelező kamarai tagság ellen nincs kifogása a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK), ám olyan kvótarendszert nem támogatnak, amely valamilyen módon a nagyvállalatokat hozná helyzetbe a kamarai rendszeren belül – hangzott el a szervezet csütörtöki küldöttgyűlésén. A vélemények annak kapcsán hangzottak el, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) jövő héten tartja küldöttgyűlését, amelyen egyik javaslatként szerepel a kötelező kamarai tagság bevezetése a kereskedelmi és iparkamaráknál.

Az MKIK tervezetéről a napokban többször is beszámoltunk. A javaslatból számunkra az rajzolódott ki, hogy a vállalkozások éves 5000 forintos terhe – amelyet most a cégek döntően kamarai hozzájárulási díjként fizetnek – növekedhet. (Utóbbi tételt jelenleg azok a vállalkozások fizetik, amelyek nem önkéntes kamarai tagok.) Minderről a tervezet azon mondata árulkodik amely szerint „újra kell gondolni a kamarai tagdíjrendszert (egységesíteni és a mértékeket úgy megállapítani, hogy legalább akkora forrást eredményezzen, mint ma a tagdíj és a kamarai hozzájárulás együttesen)". Feltevésünket az MKIK főtitkára, Dunai Péter az utóbbi napokban több fórumon is cáfolta. Kijelentése szerint a társaságok döntő részének – mintegy 90 százaléknak – terheit nem növelné tovább a kötelező tagság bevezetése, az intézkedés révén viszont egységesíteni lehetne a hazai rendszert.

Mint írtuk az MKIK javaslatában az is szerepel, hogy „az egy tag - egy szavazat elv megtartása mellett a képviseleti rendszer gazdasági súly szerint épüljön fel." Ezzel kapcsolatban a főtitkár a HVG.hu-nak elmondta, hogy az egy tag - egy szavazat elv nem sérülne. Az országos szervezet azt szeretné átalakítani, hogy egy választási egységen belül hány küldött mehessen gyűlésre a kisvállalkozások vagy a nagyvállalatok részéről. Az érdekérvényesítéssel kapcsolatban a BKIK küldöttei ma egyértelmű álláspontot fogdtak el, amely szerint a kötelező kamarai tagságról csak úgy lehet szó, ha nem csökken a kis- és középvállalkozások súlya a döntési rendszerben. Nem lehet szó arról, hogy valamilyen kvótarendszer bevezetésével a nagy- és a multinacionálisvállalatok kerüljenek kedvezőbb helyzetbe. Hangsúlyozták ragaszkodnak az egy tag - egy szavazat elv korlátok nélküli fenntartásához.

– Az exportbővítés és a kereskedelemfejlesztés mellett a kormány célja, hogy az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége Magyarországon legyen a legmagasabb Közép-Európában, amelyet az intézményrendszer átalakítása is szolgál - hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a BKIK küldöttgyűlésén. Kifejtette: az exportfejlesztési és a befektetés-ösztönzési funkciót szétválasztják. A tervek szerint minden exportfejlesztési feladat és felelősség a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez kerülne, és létrejönne egy befektetési ügynökség a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) alapján. A külgazdasági szakdiplomácia hálózat pedig az egységes külügyi és külgazdasági rendszerbe kerül - tette hozzá.