A magyarországi nagybankok közül utolsóként a Budapest Bank is közzétette tavalyi számait. A hitelintézet az egy évvel korábbinál harmadával nagyobb, a 2012-es 10,8 milliárddal szemben 14 milliárd forint adózott nyereséggel zárt 2013-ban. A nettó árbevétel a hitelállomány zsugorodása és a drasztikusan csökkenő kamatkörnyezet miatt 83,6 milliárdról 81,5 milliárd forintra csökkent. Ezt azonban sikerült ellensúlyozni a költségek nyolcszázalékos mérséklésével, amely hárommilliárd forint megtakarítást eredményezett. Emellett a korábbinál kisebb tételt jelentett a rossz hitelekre képzett céltartalék, illetve a nem teljesítő kölcsönök leírásán elszenvedett veszteség: a 2012-es tízmilliárddal szemben ez 7,3 milliárd forint volt tavaly.

A Budapest Bank szerdai sajtótájékoztatóján Zolnai György elnökvezérigazgató azt mondta: a bank továbbra is stabilan, nyereségesen teljesít. Az idei évre a tavalyinál alacsonyabb, az utóbbi időben megszokott, 9-10 milliárd forint körüli eredménnyel számolnak a terhek várható emelkedése, például az ingyenes készpénzfelvétel, illetve a kamatok további csökkenése miatt. Ebben a kalkulációban azonban nincs benne a devizahitelesek helyzetének rendezését szolgáló, kilátásba helyezett újabb kormányzati intézkedés. Ez, jellegétől függően jelentősen befolyásolhatja az idei eredményt. A banknak jelenleg mintegy 600 millió svájci frank értékű lakossági jelzáloghitele van.

A hazai hitelintézeti szektor –mérlegfőösszeg alapján – közel kétharmadát lefedő nyolc magyarországi nagybankból minden második továbbra is veszteséges. Ugyan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint a pénzintézetek összesen 67 milliárd forint adózott eredménnyel zártak 2013-ban, szemben az egy évvel korábbi 173 milliárdos mínusszal, ám a szektor még messze nincs túl a nehezén. A hitelportfólió romlása nem állt meg, a bedőlt kölcsönök leépítése lassan halad, a javarészt ebből származó, illetve az újabbnál újabb kormányzati elvonásokból és intézkedésekből eredő terhek miatt pedig a bankok még mindig nem törik magukat azért, hogy hitelezéssel élénkítsék a gazdaságot. Ami a többieket illeti: a CIB 136,7 milliárd forint adózás utáni veszteséggel zárta 2013-at, amely ugyan valamivel jobb, mint a 2012-ben elszenvedett 151,8 milliárdos mínusz, ám még így is negatív rekordot jelent a hazai pénzintézetek tavalyi eredményei között. Alig valamivel bukott kisebbet az MKB. A bank a nemzetközi számviteli szabályok szerint 121,5 milliárd forint veszteséggel zárta a 2013-as évet. Az adózás utáni eredmény harmadával rosszabb, mint egy évvel korábban (mínusz 89,1 milliárd).

A magyar számviteli szabályok alapján az MKB helyzete lényegesen jobb, a veszteség így hatmilliárd forint, míg 2012-ben még így is 88,1 milliárd forintos mínuszban volt a pénzintézet. A különbség magyarázata, hogy az MKB anyabankja, a német Bayerische Landesbank több lépcsőben összesen 670 millió euró értékű tőkeemelést hajtott végre magyar leányánál, a magyar számviteli szabályok szerint pedig a tőkepótlás – egy része – beleszámított az eredménybe. (Elsősorban ennek a tőkeemelésnek volt köszönhető, hogy a hitelintézeti szektor – legalábbis papíron – újra nyereségessé vált tavaly.)

Az egy évvel korábbi 47,4 milliárddal szemben 31,2 milliárd forint adózás utáni veszteséggel zárt 2013-ban a Raiffeisen. Mínuszban zárt tavaly az Erste is. A hitelintézet 24,9 milliárdos vesztesége a 2012-ben elszenvedettnek több mint a négyszerese.

A Budapest Bank mellett nyereséget könyvelhetett el 2013-ban az OTP, a K & H és az UniCredit is – ám ezek a hitelintézetek a profit csökkenéséről számoltak be. Az OTP adózott eredménye tavaly a 2012-es felére, 64,1 milliárd forintra olvadt, a profit harmadát a külföldi érdekeltségek termelték meg. A K & H nyeresége a hatodával, 17,4 milliárd forintra csökkent 2013-ban, míg az Uni-Credit 6,4 milliárdos adózott profitról adott számot, szemben az egy évvel korábbi 20,9 milliárddal.