A társasági és az áfa adónemek összehasonlításából azt lehet leolvasni, hogy egy állam a fogyasztást vagy a jövedelmet adóztatja-e inkább. Hazánk a 27 százalékos áfa és tíz százalékos társasági adóval a legnagyobb különbséget mutatja a két adónemben, hasonlót mutat még Románia is. Épp fordított mutató látható – vagyis a jövedelmet adóztatják inkább és nem a fogyasztást – Szlovákiában és Ausztriában. Itt Szlovákia az érdekes, hiszen az állam 2013-ban szakított az egykulcsos adórendszerrel, s tért vissza egy mérsékelt, több kulcsos modellhez. Külön kategória a gigantikus költségvetési hiánnyal küzdő országok,mint Görögország, ahol minden gazdasági modellt felülír a költségvetési bevételek produkálása.

A régióban Magyarországon van a legmagasabb áfa és legalacsonyabb társasági adó, Csehországban ez a mutató szinte egybevág, Szlovákiában pedig magasabb a társasági adó az áfánál – bár itt egy százalékponttal csökkent a szintje, így az már 22 százalék. A felmérésben részt vevő 15 állam átlagos társasági adókulcsa 17 százalék, s épp ennyi a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb kulcs között: Görögországban 26, Montenegróban pedig csak 9. Ez elég nagy szórás – mondta Szmicsek Sándor, a Mazars partnere.

A társasági adó kulcsa önmagában nem minden, hiszen a társasági adó egyáltalán nincs harmonizálva, s az egyes államok jelentős kedvezményeket adnak. Oroszországban a fejletlen régiókban befektetőknek nyújtanak kedvezményt, de Montenegro nyolcéves mentességet is adhat a befektetőinek. Magyarország versenyelőnye, hogy egyedüliként nem adóztatja a külföldre fizetett osztalékot.

Az szja-t figyelve kiderül: Magyarország a maga 16 százalékával nem tartozik a legalacsonyabb adójú államok közé, a volt jugoszláv államok közül Montenegro, Bosznia Hercegovina és Macedónia, valamint Oroszország alkalmaz kisebb kulcsot. A cseh 15 százalék ugyanakkor 20 százalékos terhelés, hiszen ott a szuperbruttó után adóznak az állampolgárok.

Az alacsony szja ellenére Magyarországon még mindig brutálisan drága a munkaerő, hiszen egy forint nettó bér kitermeléséhez két forint költség kell – nagyon alacsony jövedelem mellett Ausztria például a legalacsonyabbak között van, bár a felső kulcs 50 százalék. Családi kedvezménnyel kombinálva a magyar rendszer már jobb, ehhez hasonlót Csehország alkalmaz azzal, hogy ott van negatív adó, vagyis a ki nem használt kedvezményt megfizeti az állam. A legkevesebbet Oroszországban kell fizetni egy forint nettó bér után, 1,49 forintot. Nyolc ország nem ad családi adókedvezményt – vagy mert eleve alacsony az szja kulcsa vagy csak magasabb jövedelemsávban adja azt meg, alacsonyabb kulcsnál nem. Mindösszesen hét állam nem ad semmilyen adókedvezményt.