Az amerikai  nagybankokat szigorú terhelési próbának vetik alá annak eldöntésére,  hogy melyikük élne túl egy a mostaninál is súlyosabb gazdasági  válságot, melyikük esetében lenne szükség állami beavatkozásra -  írta a The Wall Street Journal csütörtökön.

Az Obama-kormány azt teszteli, hogy a pénzintézetek életben maradnának-e, ha a munkanélküliségi arány jövőre 10 százalék fölé  szökne, illetve ha a házárak további 25 százalékkal esnének. Az  adminisztráció nem számol ilyen súlyos visszaeséssel, de  bizonyosságot akar szerezni, hogy a vezető bankok kibírnának egy  ekkora terhelést is.

A gyenge bankok esetében, amelyek megbuknak a héten kezdődő és  várhatóan áprilisig tartó próbán, a kormány az első körben  tőkeemelést fog kérni. Erre fél évük lesz. Ha a bankok ezt nem  képesek elérni magánforrásokból, akkor a kormány osztalékelsőbbségi  részvényeinek törzsrészvénnyekké való átváltását, lényegében az  állami tulajdonhányad növelését fogja követelni.

A törzsrészvényhányadot szerző állam nagyobb ellenőrzési jogokat  szerezne, egyben nagyobb kockázatot is vállalna. A szavazati joggal  a kormányzati tisztviselőknek nagyobb hatalmuk lenne a bank  vezetésének leváltásában és a cég stratégiájának megváltoztatásában.

A kormány a 20 legnagyobb - 100 milliárd dollárnál nagyobb  vagyonnal rendelkező - bankot veti alá terhelési próbának. Elemzők  szerint a felállított válságfeltételek alapján a legtöbb  pénzintézetnek valószínűleg tőkeemelésre lesz szüksége. Azt sem  zárják ki, hogy az állam némely bankban többségi részesedést szerez.  Mint Douglas Elliott, a washingtoni Brookings Intézet szakértője  rámutatott, a Bank of America és a Citigroup banknak szinte biztos,  hogy jelentős tőkeinjekciót kell beadni.
A kormány hétfőn értesítette a nagybankokat: az állam a  legnagyobb részvényessé válhat, ha a szövetségi ellenőrök úgy  találják, hogy nem elég erősek a vártnál mélyebb gazdasági válság átvészelésére.