Az ingatlan forgalmi értékének másfél százalékára rúg majd az az éves bérleti díj, amit a bajba került devizahitelesektől kér az állam a lakás további használata fejében - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő.

A korábban már ismertetett konstrukció szerint a bedőlt hitelt a Nemzeti Eszközkezelő törleszti tovább, aminek fejében a lakás tulajdonjoga átszáll az államra. Az eredeti lakástulajdonos ezután bérlővé válik, és nem lakoltatják ki.

A várható havi bérleti díj értelemszerűen a megvásárolt ingatlan forgalmi értéke másfél százalékának tizenketted része.

Ez "nem jelenthet vállalhatatlan terhet" a bérlőnek - mondta a szóvivő, példaként említve, hogy egy nyolcmillió forint értékű lakás havi díja tízezer forint lesz. Hozzátette, hogy a lakbérek az infláció mértékével megegyezően változnak majd.

A bérleti szerződések azután köthetők meg, hogy a bank, az eszközkezelő és a jelenlegi tulajdonos között létrejön az állami tulajdon bejegyzését lehetővé tevő megállapodás.

Az ócsai szociális családiház-építési programban épülő új ingatlanok éves bérleti díja a forgalmi értékük egy százaléka lesz - részletezte Giró-Szász András. Megjegyezte: ezek esetében azért egy százalékot állapított meg a kormány, mert új építésű házakról van szó, amelyeknek nagyobb a forgalmi értékük.

Kifejtette: a Nemzeti Eszközkezelő 2014 végéig 25 ezer - kényszerintézkedésre kijelölt, a törvényi feltételeknek megfelelő - lakóingatlant vásárolhat meg. Ebből 8 ezret még az idei év végéig terveznek megkötni. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a bérlő egy bizonyos idő után visszavásárolhatja majd az ingatlanát.

Kérdésre elmondta: a programnak "kétféle kifutása is elképzelhető", de ezen még dolgoznak. A már említett visszavásárlás mellett akár önkormányzati tulajdonba is kerülhetnek az érintett ingatlanok.

A Nemzeti Eszközkezelő programjában érvényesíthető lakbér kiszámításának módját a kormány a társadalmi szolidaritást szem előtt tartva és az Otthonvédelmi Akciótervben foglaltakkal összhangban rögzítette - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Így kiszámítható, arányos bérleti díjakat határozhatnak meg.

A közlemény szerint a megoldás a nehéz helyzetbe került hiteladósok érdekét és az állami források ésszerű felhasználását egyaránt szolgálja.

A kormány a lakbérszámítás módjának meghatározásakor figyelembe vette a nehéz helyzetbe került hiteladósok fizetőképességét és a bérbeadó Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t terhelő üzemeltetői, fenntartói kötelezettségeket is.

Ennek megfelelően a fizetendő lakbér alapja a lakóingatlan hitelfelvételkor megállapított forgalmi értékének 1,5 százaléka. Ezt az összeget a bérlő 12 hónapra elosztva havonta, egyenlő összegekben fizeti meg.

A közleményben szereplő példa szerint egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan esetében a lakbér havi 18 ezer 750, egy 10 millió forint forgalmi értékű ingatlannál pedig 12 ezer 500 forint lesz. A bérlő által fizetendő lakbér összege évente a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző éves infláció mértékével megegyező mértékben emelkedik.

Mivel az állami tulajdonba került lakóingatlanokat a Nemzeti Eszközkezelő a hatékonyabb fenntartás és üzemeltetés érdekében a helyi önkormányzat tulajdonába adhatja, ezért e lakóingatlanok esetében a bérleti díj mértékét a lakástörvénnyel összhangban az érintett önkormányzatok állapítják meg.

Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül létrehozott Nemzeti Eszközkezelő feladata a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatásának hosszú távú biztosítása. A Nemzeti Eszközkezelő a nehéz helyzetbe került hiteladósok ingatlanát állami forrásból megvásárolja és azt a korábbi tulajdonos számára bérbe adja - emlékeztetnek a közleményben.