Az alapkamat 2011. december 21-e óta változatlan, s a 7 százalékos szint csökkentésére – elemzői konszenzus szerint – csak akkor lesz mód, ha a magyar kormány megállapodásra jut a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval a számunkra nyújtandó hitelről, vagy a kormányfő szóhasználatában: biztonsági hálóról. A szavazati arányokat és az ülés jegyzőkönyvét két hét múlva publikálják, de arra Simor András jegybankelnök a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján – szokás szerint – utalást tett.

 A monetáris tanács három javaslatot vizsgált, azaz a kamattartás mellett volt egy 25 bázispontos emelésről és egy ugyanekkora csökkentésről szóló indítvány. A héttagú testület túlnyomó többséggel a tartás mellett szavazott – jelentette be a döntés indokait feltáró sajtótájékoztatóján Simor András.

A jegybankelnök szerint az év eleji adóemelések, a forint nyár óta tapasztalható gyenge formája és az olajdrágulás együttesen felelnek a magas inflációért, s ebben az első félévben nem is várnak változást, azaz 5 százalékot meghaladó pénzromlási ütemre lehet számítani. A Széll Kálmán Terv frissített változatában felvázoltak hatásait a következő hetekben elemzik, de az az új adók bevezetésével és a régiek emelésével már most látszik, hogy a jegybank 3 százalékos inflációs célját nem tudják 2013 első félévében elérni, ahogy azt tervezték az MNB-ben.

A reálgazdaságot is markánsan érintik a változások. A keresletszűkítő hatások miatt a növekedés is a korábban jelzettnél szerényebb lehet, de ennek számszerűsítésére Simor nem vállalkozott, ehhez előbb háttérelemzések elvégzése van szükség. Mint ismert, a jegybank az idei évre 0,1, jövő évre 1,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, míg a kormány most redukálta hasonló szintűre a 2012-es prognózisát, és 1,6 százalékosra a 2013-ast.

A növekedés motorja az export lesz, a belső fogyasztás a reálbérek csökkenése, a hitelfelvétel megnehezülése és az általános lakossági elbizonytalanodás miatt mérséklődik, hasonlóan a beruházásokhoz, ahol a hitelszűke, a magas minimálbér és a külső konjunkturális hatások gyengülése következtében lehet újabb visszaesésre számítani.

A külső körülmények továbbra sem biztatóak: az ország kockázati megítélése romlott az utóbbi hónapban, ebben az EU/IMF hiteltárgyalások megkezdését övező bizonytalanság is közrejátszott az európai adósságválság aktuális problémái mellett.

A kamattartásról szóló mostani döntést elégedetten nyugtázták a piacok és az elemzők. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a jegybankelnök által felvázolt indokokhoz kapcsolódott. Mint megjegyezte, az elmúlt hetekben megállt a forint árfolyamának, valamint a hozamok és a kockázati felárak év eleje óta tartó csökkenésének folyamata, elsősorban az IMF-tárgyalások megkezdésének elhúzódása miatt, sőt, a hazai gazdaság kockázati megítélése relatíve romlott a régióhoz képest. A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban.

Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják – véli az elemző. A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik.

Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat – szögezi le Suppan Gergely. A várható kamatcsökkentési folyamatot azonban lassíthatják, ill. bizonytalanabbá tehetik a kormány bejelentett adóemelési tervei, aminek következtében a 3 százalékos inflációs cél teljesülése későbbre tolódhat, mindazonáltal jövőre érdemben mérséklődhet az infláció.