A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics a Lehman Brothers amerikai nagybank globális piaci pánikot elindító összeomlása óta eltelt öt év folyamatait vizsgálta kedden ismertetett átfogó térségi tanulmányában. 

A cég szakelemzői szerint Ázsiával és Latin-Amerikával ellentétben a felzárkózó európai gazdaságok bankrendszereit különösen keményen sújtotta a 2008-2009-es pénzügyi válság, és emiatt - eltérően a többi felzárkózó régiótól - a bankszektorok ebben az országcsoportban a növekedés visszahúzó tényezőivé váltak a hitelellátás szűkülése miatt.
A felzárkózó Európa a globális feltörekvő térség egyetlen olyan régiója, ahol a magánszektor hitelellátása GDP-arányosan mérve csökkent 2008 óta - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A közép- és kelet-európai bankokat két fő ok miatt sújtotta különös erővel a válság. Az egyik a nem teljesítő kinnlevőségek magas aránya, amelyet csak rontott a devizaalapú hitelezés túlsúlya, a másik pedig az, hogy a nyugat-európai tulajdonos bankok elkezdték leépíteni kitettségeiket keleti érdekeltségeikben.

"A jó hír az", hogy a régió bankrendszereinek külső kockázatai a jelek szerint most már enyhülnek. Az anyabankok kelet-európai kitettségeinek leépítési folyamata lassul - különösen Lengyelországban -, ami az euróövezeti piaci feszültségek mérséklődését jelzi.

Mindemellett a Lehman Brothers összeomlása óta eltelt öt évben enyhült az európai felzárkózó térség bankjainak függősége a külső finanszírozástól, tekintettel arra, hogy 2008 óta csökkentek a betétállomány-kinnlevőség ráták, a legnagyobb mértékben éppen azokban a gazdaságokban, amelyekben e ráták a legmagasabbak voltak - áll a Capital Economics keddi londoni elemzésében.

A ház közgazdászai szerint ugyanakkor "továbbra is van néhány ok az aggodalomra". Mindenekelőtt a külső adósságszintek még mindig magasak, elsősorban a balti államokban és Magyarországon, ami azt jelenti, hogy e gazdaságok bankjai továbbra is sérülékenyek a külső finanszírozási környezet esetleges romlásától.

Emellett a kinnlevőség-betétállomány ráták - Csehország és Szlovákia kivételével - a térség összes gazdaságában meghaladják a 100 százalékot, így ezeknek a bankrendszereknek a hitelkihelyezései a stabilabb forrásnak számító betétek helyett változatlanul a nagybani finanszírozási forrásoktól függnek.

A másik fő probléma a devizaalapú hitelezés. Az ilyen hitelek állománya több térségi országban még nőtt is a teljes banki kinnlevőség-állományon belül, bár ezt egyes gazdaságokban elsősorban árfolyamhatások okozták. Mindazonáltal még Magyarországon is, ahol pedig a hatóságok tevőlegesen igyekeznek csökkenteni a devizaalapú hitelállományt, összességében tekintve 2008 óta alig változott a banki kinnlevőség-portfoliók fizetőeszköz-összetétele - áll a Capital Economics keddi londoni elemzésében.

A ház szerint nem véletlen, hogy éppen azokban a térségi bankrendszerekben - Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Litvániában - emelkedett a legmeredekebben, esetenként 15-20 százalékra a nem teljesítő kinnlevőségek aránya, amelyekben a legnagyobb a devizaalapú hitelek súlya a teljes hitelállományon belül. A magas nem teljesítő hitelarány egyben azt is jelenti, hogy ezek a bankrendszerek várhatóan továbbra is feszesen tartják a hitelfolyósítási kondíciókat - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szakértői aggasztónak nevezték, hogy egyes térségi országokban, köztük Magyarországon és Romániában még mindig viszonylag alacsony az alapszintű - tier 1 - tőkemegfelelési ráta.

Mindent egybevetve a Capital Economics szakértői két csoportra osztották a régió bankrendszereit. A "viszonylag egészséges" bankszektorú gazdaságok közé sorolták Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot, ahol a bankok kevésbé függnek a külföldi finanszírozástól, emellett nem teljesítő kinnlevőség-rátájuk és devizaalapú követelésállományuk térségi összehasonlításban alacsony.

Ezekben az országokban a banki hitelkihelyezés a ház szerint ismét a belső kereslet támogató tényezőjévé válhat.
Számos térségi országban, köztük Bulgáriában, Romániában és Magyarországon azonban továbbra is "rendkívül törékeny" a bankrendszerek állapota, és bár a helyzet ebben a csoportban is javult, a külső adósságok és a nem teljesítő kinnlevőségek aránya azonban még mindig magas. Emiatt a hitelezési aktivitás ezekben az országokban a következő években is várhatóan gyenge marad - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

Más nagy londoni házak ugyanakkor például a cseh bankrendszer állapotát sem tartják problémamentesnek.
A Moody's Investors Service, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja e hónap elején közölte, hogy továbbra is negatív kilátást tart érvényben a cseh bankszektorra, mivel a cég szerint a sérülékeny hazai makrokörnyezet és az euróövezet szintén gyenge makrogazdasági kondíciói változatlanul kedvezőtlen hatást gyakorolnak a cseh bankok teljesítményére.

A Moody's Londonban ismertetett helyzetértékelésében kiemelte azt az előrejelzését, hogy a cseh gazdaság az idei évet recesszióban tölti. A hitelminősítő prognózisa szerint a cseh hazai össztermék 2013-ban 0,3 százalékkal csökken.