Méltánytalannak tartja egy nevének elhallgatását kérő uniós forrás, hogy a ciprusi elnökség főként a 7-8 nettó befizető ország álláspontja alapján alakította ki azt a tárgyalási keretet, amely a többéves pénzügyi tervről szóló további vita alapjául szolgál – írja a Bruxinfo.hu. A diplomata elmondta, „a nettó befizetők pozíciója egyre nagyobb szerepet kap, gyakorlatilag 7-8 ország diktálja a tárgyalások ütemét és irányát”. Hozzátette, hogy elismeri ezeknek az államoknak az érveit, „ami viszont igazán zavar, az az, hogy a többi 20 országét figyelmen kívül hagyják”.

A tagállami forrás azt követően fejtette ki a véleményét, hogy a ciprusi elnökség múlt hétfőn immár számokat is tartalmazó javaslatot terjesztett elő a következő hétéves pénzügyi keretre vonatkozóan, amelyről a tervek szerint a november 22–23-i állam- és kormányfői csúcstalálkozón születhet megállapodás.

Az elnökségi tárgyalási keret legalább 50 milliárd eurós csökkentést tart szükségesnek az Európai Bizottság 2011-ben bemutatott, majd 2012-ben aktualizált javaslatához képest. Az újságíróknak nyilatkozó diplomata szerint ugyanakkor már a papírból is kitűnik, hogy ez valójában 70-80 milliárdos vágást eredményezne. Egyrészt a friss tárgyalási keret szerint öt olyan tétel is a többéves pénzügy keret részévé válna, amit eredetileg a büdzsén kívül képzelt el a Bizottság; másrészt pedig a ciprusi elnökség javaslata még mindig nem számol Horvátországgal, amely a jövő júliusi csatlakozását követően már közel 10 milliárdos kiadást jelent majd az uniós büdzsének.

Ez már közel van azokhoz az egyes megfigyelői prognózisokhoz, amelyek szerint végül három számjegyű csökkentésről születhet meg az alku a tagállami vezetők között milliárd euróban kifejezve az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest.

A forrás ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy a nettó befizetők 130-200 milliárd eurós vágást szeretnének a tavaly nyári brüsszeli javaslathoz képest.

A tárgyalási keretről tartott első EU-nagyköveti vitán értesülések szerint a tagországok szinte az unalomig ismételt pozíciójukat hajtogatták. „Nem számítok előrelépésre sem a következő COREPER-találkozókon, sem az Európai Tanács ülése előtti Általános Ügyek Tanácsának ülésén, a költségvetésről már csúcsszinten kell megállapodniuk a tagállami vezetőknek” – vélekedett az illetékes.

Megismételte azt a korábban sokak által hangoztatott véleményt, hogy a kohéziós politikával kapcsolatos bizottsági javaslatok rendkívül eltérően érintik a kelet-európai országokat. Míg Magyarország és a balti országok jelentős csökkenésre számíthatnak a kohéziós politikában (Magyarország a jelenlegi számítások szerint 29 százalékkal kevesebb pénzhez jutna, mint a jelenlegi pénzügyi keretből), addig például Lengyelországnak akár 30 százalékkal is több kohéziós forrás juthat 2014 után – írja a lap. Ennek egyik oka az elérhető kohéziós forrásoknál javasolt nagyon alacsony, a GDP 2,36-2,50 százaléka közötti felső határ. A másik a rendkívül alacsony növekedési ráta, amivel Brüsszel Magyarország esetében a következő években számol.

A "cappinggel" összefüggésben a diplomata elmondta, hogy azt eredetileg nem a takarékosságra találták ki a tagországok; a másik okkal összefüggésben pedig furcsának nevezte, hogy súlyos gazdasági válsággal küszködő országok számára is magas növekedést prognosztizál az Európai Bizottság, és ez alapján számolná ki a neki járó kohéziós források összegét.

Az Európai Bizottság eredeti, GDP-arányosan 2,5 százalékos felső költési határához képest a ciprusi elnökség 2,36 százalékos maximumot javasol azzal a kitétellel, hogy az elmúlt években átlagosan 1 százalékos recesszión átmenő tagországokra (pl. Magyarországra) ennél vélhetőleg nagyobb, de legfeljebb "2,xx" százalékos korlát alkalmazható. Hogy pontosan mekkora, az szintén a következő hetek tárgyalásainak lesz a függvénye.

A tárgyalások kimenetele kiszámíthatatlan, egymástól rendkívül messze lévő álláspontokat kell majd a november 22–23-i csúcstalálkozón összebékíteni úgy, hogy egyhangúlag támogatható kompromisszum szülessen. Sokan azzal számolnak, hogy a két nap nem lesz elegendő ennek megalkotására, ezért nem kizárt, hogy a hétvégébe is belenyúlik majd a költségvetési csúcs, de az is reális forgatókönyvnek tűnik, hogy a hónap végére nem lesz megállapodás a többéves pénzügyi keretről.

„Nem értem, hogy februárban vagy márciusban miért lenne jobb egy megállapodás, mikor a tárgyalási pozíciók már most is unalomig ismertek” – mondta egy brüsszeli uniós illetékes. A csúszásnak ráadásul lenne egy olyan rossz üzenete, hogy „az EU-ban már megint nem tudtak megállapodni valamiről”, emellett olyan praktikus nehézségek is felmerülnének, hogy a tagországoknak nem lenne idejük felkészülni az új költségvetési tételek és eszközök bevezetésére.