'Kipocakosodhat' a zöldhasú
Május óta a legnagyobb havi erősödését könyvelhette el a dollár augusztusban, miközben az ugyancsak menedékvalutának számító frank és jen árfolyama hozzá képest is brutális magasságokba emelkedett. Az Egyesült Államok azonban - Svájccal és Japánnal szemben - semmit nem tett fizetőeszköze gyengítése érdekében, a piacra bízta, hogy mondjon ítéletet a zöldhasú felett. Ez meg is történt. A dollár augusztusban 1,2 százalékkal értékelődött fel a fejlett világ kilenc legkeresettebb devizájából összeállított kosárhoz képest. Igaz, volt honnan följönni, hiszen a tavaly július óta eltelt 12 hónapban 14 százalékot gyengül a dollár.
Az amerikai eszközök iránti keresletet az sem tudta visszafogni, hogy a helyi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nemrég bejelentette, miszerint 2013 közepéig a nulla százalék közelében tartja az alapkamatot, azaz aki dollárbetétet helyez el egy amerikai pénzintézetben, az nem sok kamatbevételre számíthat. Az sem vette el a befektetők kedvét, hogy a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő ígéretét beváltva augusztus 5.-én megvonta az amerikai hosszú távú államadósság elsőrendű besorolását, tőzsdei lavinát és általános pánikhangulatot okozva ezzel a világ pénz- és tőkepiacain.
A viharos időkben stabil menedékvalutának számító frank és jen ekkor kezdett veszettül erősödni, a dollár azonban az amerikai gazdasági növekedés lassulása, valamint az adósságplafon emelése körül kibontakozott éles belpolitikai villongások miatt csak szerényebb teljesítményre volt képes.
Érdemes figyelni Nick Bennenbroek, a New York-i Wells Fargo & Co vezető devizapiaci stratégájának a véleményére, szerinte ugyanis jól teszi, aki dollárba fekteti pénzét a harmadik negyedév végéig. Bennenbroek az utóbbi másfél év harmadik legjobb prognosztája volt a Bloomberg által felkért véleményformáló szakemberek között. „A frank és a jen pokoli drága, a dollár viszont nagyon olcsó, és a Fed az egyetlen vezető jegybank, amelynek nincs ellenére, ha a devizája erősödésnek indul” – vélekedett a stratéga.
Bár a dollár erősödött valamelyest, még mindig sokkal rosszabb kondícióban van, mint a többi menedékvaluta. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rendszeresen összehasonlítja az egyes devizákat vásárlóerő-paritás alapon, azaz megnézi, hogy ugyanazért a termékért és szolgáltatásért mennyit kell fizetni az egyes országokban. A legfrissebb, múlt heti adatok szerint a dollár vásárlóereje 47 százalékkal marad el a frankétól és 31 százalékkal a jenétól. De a „kisebb” devizákkal szemben is alulértékelt a dollár: az ausztrál dollárhoz képest 37 százalék, a kanadai dollárhoz 20 százalékos az elmaradása.
A svájci frank és a jen a sorozatos jegybanki intervenciók hatására lejtmenetbe kapcsol a következő időszakban, s velük együtt gyengülnek az energiában és nyersanyagokban gazdag országok fizetőeszközei is. Utóbbiak a világgazdaságot fenyegető újabb recessziós félelmek miatt veszítenek erejükből, a növekedés lefékeződése ugyanis azzal jár, hogy az eddiginél jóval kevesebb nyersanyagra lesz szükség. A keresletcsökkenést pedig elsősorban az ausztrál, az új-zélandi és a kanadai dollár sínyli majd meg.
A szakértők szerint a dollár visszaszedi magára azt a 6,25 százalékot, amit a tavaly november óta veszített a valutakosárhoz képest. Akkor indította útjára a QE2 fedőnevű, 600 milliárd dolláros kötvényvásárlási programját és kapcsolta magasabb fokozatba a pénzjegynyomdát a Federal Reserve. A program júniusban véget ért, azóta zajlik a vita arról, hogy legyen-e QE3, illetve arról, hogy egy ilyen újabb monetáris lazítással kellő lendületet lehet-e adni a megtorpanó amerikai gazdaságnak vagy a beavatkozás eleve kudarcra van ítélve, s csak arra jó, hogy az Egyesült Államok eladósodottsága még a mostaninál is katasztrofálisabb méreteket öltsön.
Mindenesetre a Citigroup 1,7-ről 1,6 százalékosra vette vissza az idei amerikai GDP-növekedés ütemére vonatkozó előrejelzését, a Goldman Sachs pedig 1,8-ről 1,7 százalékosra módosította becslését, miközben egy esetleges újabb recesszió bekövetkeztének esélyét egy a háromhoz adja.
Ben Bernanke a jegybankárok hétvégi, éves találkozóján a wyomingi Jackson Hole-ban azt üzente, hogy a Fed arzenáljában még vannak olyan eszközök, amelyek bevetésével fenntartható fejlődési pályára lehet állítani a gazdaságot. Ezek részletezésére azonban a jegybankelnök nem tért ki. Pénteki beszédét mindent összevetve bizakodással fogadták a piacot, azóta megindultak a tőzsdeindexek felfelé és a dollár is erősödött a többi vezető devizához képest.
Devizapiaci stratégák szerint a dolláron még a recesszió szele sem fogna, úgy vélik, a harmadik negyedév végén az 1,45-ös szinten stabilizálódhat az euró/dollár árfolyam. A dollár felől érkező híreket árgus szemmel figyelik az amerikai kötvényekbe milliárdokat fektető intézmények és országok, közülük is első helyen Kína, amely 844 milliárd dollárnyi amerikai adósságpapírt halmozott fel apránként. A világ valutatartalékainak 60,7 százaléka fekszik dolláreszközökben, míg a második legnépszerűbb euró részaránya 26,6 százalékos a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb összesítése szerint.
Nem babra megy tehát a játék.
