Az indítvány első fele a már létező egyéni vállalkozói státusz alapításának feltételeit könnyíti. Az egyéni vállalkozás elindításához ma még a körzetközponti jegyzőhöz kell fordulni, az igazolványt pedig 10 ezer forint illeték kifizetése után adják ki. A jövő évtől viszont nem lesz kötelező kiváltani az igazolványt, elég lesz bejelentést tenni, ami után díjat sem kell fizetni.
Egy megkötés van, kizárólag elektronikusan lehet majd intézkedni. Azonban nem mindenki rendelkezik a megfelelő feltételekkel, vagy készségekkel. A törvény előkészítői is gondoltak rájuk: nekik fel kell keresniük a jegyzői irodát, ahol az ügyintéző teremti majd meg a kapcsolatot az Ügyfélkapuval. Ezt az utat tehát nem lehet megspórolni. Az e-ügyintézéssel néhány perc alatt hozzájut a vállalkozó az adószámához és a statisztikai számjeléhez. Lényeges változás, hogy azok is létesíthetnek egyéni vállalkozást, akiknek lejárt adó- vagy járuléktartozásuk van. A tárca szerint ugyanis a köztartozásokat a már meglévő szabályok következetes betartásával kell szankcionálni, nem a vállalkozási tevékenységtől való eltiltással.
Jó hír lehet a szezonális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak (például a balatoni büféseknek), hogy szüneteltethetik a tevékenységüket, melynek minimális ideje egy hónap, de öt évnél többet nem enged meg a javaslat. Erre az időszakra pedig nem kell járulékot fizetniük, szemben a mostani szabályozással.
Aki nem elégszik meg a vállalkozói léttel, céget is alapíthat. Erre most is van mód, de annak jogalanyisága semmiben nem tér el az egyéni vállalkozóétól, ezért kevesebb, mint 2000-en választották eddig. A javaslat ezért megpróbálja tartalommal feltölteni ezt a cégformát. Az egyéni cég kötelezettséget vállalhat, perelhető és maga is pert indíthat. Kiterjed rá a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény is.
Ilyet céget alapító okirattal csak egyéni vállalkozó létesíthet, viszont ebben az esetben a nyilvántartásból törölni kell az egyéni vállalkozást. A jegyzett tőke 200 ezer forint alatt csak pénzbeli hozzájárulás lehet, efölött nem pénzbeli (például apport) hozzájárulást is engedélyeznek, amit azonnal a cég rendelkezésére kell bocsátani. Az alapító csak egy ilyen céget hozhat létre, abban társa nem lehet (néhány kivétellel), de a cégügyek kezelésével ügyvezetőt bízhat meg. Az alapításkor, illetve a vállalkozás törlésekor fennálló tartozásokért az egyéni cég, és az azt létrehozó természetes személy egyetemlegesen felelnek. Az egyéni cég gazdasági társasággá alakulhat, viszont nem lehet „visszavedleni" egyéni vállalkozássá.
A cég korlátlan (rövidítve ec.) vagy korlátolt (rövidítve kfc. felelősséggel rendelkezhet. Előbbi esetben, ha a cég vagyona nem fedezi a kötelezettségeket, a tag saját vagyona kerül terítékre, korlátlanul. Az ilyen cég, illetve annak tagja nem lehet korlátlanul felelős tag egy másik gazdasági társaságban. A korlátolt cégnél meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig a tartozásért az alapító saját vagyonával felel.
A módosítás nem érinti a már működő egyéni vállalkozásokat, semmilyen adminisztratív intézkedés nem terheli majd őket a későbbiekben.

Változik a részvénytársaságok élete is

Az egyéni cégek mellett a javaslatnak részei a részvénytársaságok életét befolyásoló intézkedések is - amelyek elsősorban a menedzsmentet védik. Ezek között szerepel, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényesei az alapszabályban úgy határozhassanak, hogy korlátozzák az egyidejűleg visszahívható vezető tisztségviselők számát, biztosítva ezáltal a társaság folyamatos, kiszámítható működését. Egy másik bekezdésben pedig azt teszik lehetővé, hogy a társaság legfőbb szerve felhatalmazza az igazgatóságot az alaptőke felemelésére felhatalmazó határozatában legfeljebb ötéves időtartamra, amely újabb ötéves időszakkal meghosszabbítható, a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárására, illetve korlátozására. Az indoklás szerint a részvényesek döntése alapján így lényegesen meggyorsítható az alaptőke felemelésének lebonyolítása.