A Suncor a pénteki záróárfolyamnál 30 százalékkal magasabb ajánlatot tett egykori riválisára. A közös, 38 milliárd dollár piaci értékű cégben 60 százalék lesz a Suncor, 40 százalék pedig a Petro-Canada részesedése. Mindkét cég igazgatósága jóváhagyta az egyesülést, amelyhez még a kanadai kormány, a részvényesek és a versenyhatóság hozzájárulását is be kell szerezni. A kormány egyébként támogatja a frigyet - állítja a The Wall Street Journal megbízható forrásokra hivatkozva.

A fúzióval a világ legnagyobb olajpala feldolgozó társasága jön létre, napi 700 ezer hordós feldolgozó kapacitással. A közösködésnek egyszerű, racionális mozgatórugói vannak, a cégek költséget - évi legkevesebb 300 millió dollárt - tudnak spórolni a mélyrepülésbe kapcsolt energiárak idején.

Mindkét cég a bitumenes olajpala és a kátrányos homok kitermelésben és feldolgozásban érdekelt, ám ez a jelenlegi, hordónkénti 50 dollár környékén tanyázó olajárnál veszteséget okoz számukra. Alberta tartományban, a világ második legnagyobb olajlelőhelyén nagyjából 80-85 dollár egy hordónyi fekete arany kinyerésének költsége, igaz ez a technológia finomodásával folyamatosan csökken.

A bitumen, pala, homok és víz összetevőkből álló fekete kőzetet felszíni bányákbók szállítják gigantikus méretű dömpereken a feldolgozóba, ahol megőrlés után forró gőzzel választják le a szemcsékre tapadt bitument. A palából nyert bitument tovább finomítva hagyományos üzemanyaghoz jutnak, ami Kanada egyik legfontosabb exportcikke. A The Business Insider adatai szerint az Egyesült Államok üzemanyagfelhasználásának 19 százaléka származik Kanadából, s ennek a felét olajpalából nyerik. Az albertai olajkincs nagyságát 175 milliárd hordónyira becsülik, ennél nagyobb készlete csak Szaúd-Arábiának van.

Az olajbányászatba befektetett milliárdok egyelőre nem termelnek profitot. A környezetvédők által bőszen ellenzett albertai beruházásokra az utóbbi tíz évben 50 milliárd dollárt költöttek, s újabb 100 milliárdnyi fejlesztésre készültek tervek - egyelőre az íróasztalfióknak.