'Festékhiány' a japán pénzjegynyomdában
A japán jegybank (BoJ) a várakozásoknak megfelelően nem módosította 0,00-0,10 százalék közötti sávban meghatározott alapkamatát, de változtatott a likviditásnövelő programokon. A bankok likviditásnövelő programját 5 ezer milliárd jennel csökkenti, s ehelyett megnöveli 5 ezer milliárd jennel az eszközvásárlási programján belül a kincstárjegyvásárlásokat. Ezzel lényegében nem módosul a 70 ezer milliárd jen összértékű likviditásserkentő program.
A BoJ szerint bár a fejlett piacok mérsékelt növekedést tudtak felmutatni, továbbra is a lassulás érezhető a világgazdaság teljesítményében. Az euróválság mélyülése nyomán a pénzpiacon nem szűnt meg a feszültség, így az európai fejleményekre a továbbiakban is különösen figyel a BoJ monetáris tanácsa.
A japán gazdaság mérsékelten nőtt az idei év első felében, főleg, hogy a belső kereslet bővülni tudott, és az állami beruházások is növekedtek. A vállalati beruházások ezzel szemben csak mérsékelt növekedést mutattak. A japán fogyasztás bővült, amely mögött elsősorban a kormány vásárlásösztönző programjai álltak. Az ipari termelés mérsékelten emelkedik, bár ingadozó. A japán pénzpiaci kondíciók tovább lazultak, az infláció zéró közelében mozog – jegyzik meg a Quaestor elemzői.
A monetáris tanács arra számít, hogy a gazdasági teljesítmény, bár lassúbb, de mérsékelten növekvő tendenciát mutat, s az infláció nulla közelében maradhat. A 2013-as pénzügyi évre vonatkozó előrejelzéseken nem módosított a jegybank stábja – írja a Bloomberg. A gazdasági kilátások körül rengeteg ma is a bizonytalanság. A fejlett piacok adósságproblémái, a fejlődő piacok lassulása mind beárnyékolják az előrejelzéseket.
A japán gazdaságban továbbra is komoly kihívást jelent a defláció esetleges erősödése és a növekedés fenntarthatósága. Emiatt a jegybank elkötelezett a lazább monetáris politika és a japán pénzügyi rendszer stabilitása iránt.
Amit nem lépett meg a BoJ, arra vállalkozott a koreai jegybank (BoK), amely váratlanul kamatot vágott. Három éve tartó mozdulatlanságnak vetett azzal véget, hogy 25 bázisponttal, 3,25 százalékról 3 százalékra csökkenti az irányadó 7 napos repo kamatot. 2009 februárja óta nem volt példa kamatcsökkentésre.
A jegybank elnöke azt mondta, hogy a kamatvágással szeretnék megelőzni a gazdasági teljesítmény esetleges nagyobb visszaesését. A kamatszint mérséklődésének feltehetően nem lesz inflációnövelő hatása, mivel a világgazdaság lassul. A dél-koreai gazdasági kilátásokat is nagyban beárnyékolják az euróövezet elhúzódó finanszírozási gondjai.