'Félresikerült' a növekedés
A második negyedévben mért fél százalékos növekedés azt jelenti, hogy vége szakadt az utóbbi másfél évet jellemző negatív folyamatnak, s immár nemcsak negyedéves, hanem éves összevetésben is gyarapodott a hazai össztermék (GDP). Az első féléves adat is bővülést mutat: 0,1 százalékosat.
Az első negyedévet még 0,9 százalékos visszaesés jellemezte, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat 0,5 százalékos lassulást mutatott. Utóbbi mutató azért kedvezőbb, mert 2012 szököév volt, emiatt a ledolgozott napok száma több, a bázis pedig magasabb volt.
Az már az első negyedéves adat közlésekor kiderült, hogy Magyarország kikerült a technikai recesszióból, ami akkor áll elő, ha két egymást követő negyedév GDP-je is alatta marad az előző negyedévinek. Most a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – előzetes becslésében - 0,1 százalékos javulást jelzett az első negyedihez viszonyítottan, míg az évnyító három hónapban az előrelépés 0,7 százalékos volt. Utóbbi adatot most újraszámolta a KSH, majd azt a kevésbé robusztus 0,5 százalékra korrigálta.
A KSH szűkszavú közlése szerint a hazai össztermék (GDP) növekedéséért ezúttal (is) az mezőgazdaságnak és az építőiparnak járhat köszönet, míg az ipar a vizsgált időszakban az autóipari beruházások termőre érése ellenére sem mutatott lenyűgöző teljesítményt. A részleteket szeptember 5.-én ismerteti a KSH, addig csak a már ismert GDP-összetevők már publikált havi adataiből lehet következtetéseket levonni.
Az építőipar március óta tíz százalék körüli ütemben robog előre, elsősorban az uniós forrrások felhasználásával finanszírozott út- és vasútépítési-felújítási munkának köszönhetően. A robogás persze képletes, inkább döcögésről lehet beszélni, ugyanis 2012-ben már olyan mélyre süllyedt az ágazat kibocsátása, amit nem volt nehéz felülmúlni.
Ezért a statisztikában egy szerény javulás is hétmérföldes lépésként jelenik meg – erre utal az első negyedévben mért 4,2 százalékos plusz. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságnál, ahol a tavalyi katasztrofális termést alapul véve egy normális idény is látványos előrelépésként mutatkozik meg a számok területén. Az első három hónap 12,3 százalékos bővülést hozott. Az év első fele valóban jól sikerült, az utóbbi hetek tomboló kánikulája viszont erősen rontja a terméskilátásokat.
E két szektornál jóval nagyobb súlyt képvisel a GDP-ben az ipar, amely közel egy évre visszatekintő rossz szériát zárt le áprilisban, amikor is éves szinten 5,3 százalékkal növelte kibocsátását, hogy aztán májusban ismét megtorpanjon, amit a statisztika nyelvén egy 2,1 százalékos mínusszal lehet leírni. Júniusban némileg javult a helyzet, ha a 0,6 százalékos mínuszt annak lehet tekinteni.
Az autógyártás felfutásával, a győri, 125 ezer darabos kapacitású Audi üzem termelésbe állása a második félév teljesítményében jelent majd markáns javulást, de elemzők szerint a hazai gazdaság zászlóshajóját, az ipart még így is legfeljebb 2-3 százalék közötti plusz jellemezheti az idén.
A szolgáltatásoknál vegyes a kép, az eddig ismert adatok szerint az idegenforgalomban és – hagyományosan - az infokommunikációs ágazatban lehet bízni, míg a szállítás-logisztika fejlődésének a járműgyártás és kiemelten az elkészült gépkocsik exportja ad lendületet. A júlisuban bevezetett elektronikus-útdíjból eddig befolyt 18,8 milliárd forint is azt mutatja, hogy egyre sűsűbb a kamionforgalom – főként a tranzit - az utakon. Ezzel szemben a közszolgáltatások és a pénzügyi szolgáltatások terén érezhető megszorítások lefelé húzzák a GDP-t.
Elemzők szerint a második félévben a külső kereslet javulhat, erre utalnak a frissen közreadott euróövezeti, s kiemelten a német konjunktúramutatók, igaz legfőbb felvevőpiacunkon ma már nem várnak akkora fellendülést, mint azt korábban becsülték.
Az idei magyar gazdasági növekedés a 0,3-0,7 százalékos tartományban szóródik az elemzői becslések alapján, míg a kormányé 0,7 százalékon áll. Ezt jó esetben tudja majd hozni a gazdaság.
A szaktárca bizakodó
Mérsékelten optimista hangnemben üdvözölte a fél százalékos növekedési adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium. Rövid közleményükben a piaci várakozásoknak megfelelőnek minősítik a KSH előzetes becslését, egyben rámutatnak arra a már ismert tényre, hogy a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból. Az április-júniusi adatok szerintük pozitív képet festenek a hazai ipar helyzetéről, dacára annak, hogy az időszak utolsó két hónapjában visszaesett a termelés az egy évvel korábbihoz képest.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztását illusztráló kiskereskedelmi forgalom áprilisi 3,5 százalékos, májusi 2,2 százalékos bővüléséből kiindulva feltételezik, hogy az előző év azonos időszakához képest a lakosság is jobban teljesít, azaz több pénzt hagy a boltokban. A június -0,6 százalékos előzetes kiskereskedelmi adattal éppúgy nem foglalkoznak, mint a gazdaság számára meghatározó export dinamikájának csökkenésével.
Az elemzők megosztottak
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője pozitívumként az idegenforgalmi adatok idén tapasztalt látványos javulását, valamint az euróövezeti konjunktúra várt erősödésére utalva a járműipari export felfutását emelte ki. Úgy véli, a júniusi megtorpanás után a háztartások fogyasztása kétszázalékos növekedési ütemet vesz fel, ehhez az egészségügyben és az oktatásban szeptembertől beígért bérelemés még rátehet egy lapáttal.
S ha már egyszer nő a reálbér és a kereslet, akkor ennek a kielégítésére végre beindulhatnak a beruházások, amelyeknek az uniós források hatékonyabb és gyorsabb lehívása is adhat lökést adhat. Van honnan előrelépni, a beruházások ugyanis ötödik éve folyamatosan csökkennek, az első negyedévben például 8,7 százalékos volt az éves szintű lemaradás. Mindent egybevetve Suppan szerint a növekedés az idén megközelítheti a 0,7 százalékot, jövőre pedig az 1,7 százalékot.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a második negyedéves GDP-adatközlés után nem lát semmilyen különleges okot arra, hogy 0,5 százalékos idei és 1,2 jövő évi növekedési prognózisán változtasson. Ezek a számok már feltételezik, hogy az euróövezet maga mögött hagyja a recessziót és fenntartható növekedési pályára áll.
Az első negyedévihez viszonyított 0,1 százalékos hazai GDP-bővülés kapcsán emlékeztet arra, hogy az első három hónapban kimutatott 0,7 százalékos gyorsulás – amit most 0,5 százalékosra korrigált a KSH – egyszeri hatások miatt következett be, a 2012-es záró negyedév teljesítménye ugyanis a gyárleállások miatt szokatlanul alacsony volt. A magyar ipar ezer szálon függ a német és az euróövezeti megrendelésektől, és jelenleg az egyetlen ágazat, amely valós növekedésre képes - állítja Kondrát Zsolt.
A mezőgazdaság kibocsátását az időjárás kiszámíthatatlansága befolyásolja, emiatt erre nem lehet alapozni. A hazai fogyasztás fellendülése is várat magára, a beruházások felfutása helyett pedig inkább újabb méretes visszaesésre lehet számítani az elemző szerint.
