Az országgyűlés kormánypárti többségű gazdasági bizottsága által márciusban a monetáris tanács tagjelölt, majd a parlament által meg is választott Gerhardt a HírTv-nek azt mondta, abban bízik, hogy végül a PCL nevű, azaz (elővigyázatossági hitelvonal) hiteltermék fut be.

Nem egy részkérdéshez, azaz például a végtörlesztési folyamat feladásához fogja kötni a Nemzetközi Valutaalap a kormány kormánnyal kötendő hitel-megállapodását, hanem inkább makroökonómai feltételek lesznek - fejtette ki a monetáris tanács tagja. Véleménye szerint ehelyett többek között a kormány "gazdaságpolitikai változtatások iránti" elkötelezettségét, az és az intézményi állapotokat kérheti számon a Valutaalap.

Gerhardt felhívta a figyelmet arra – számol be a Portfolio.hu -, hogy az Állami Követeléskezelő a gyenge vételi érdeklődés és a megemelkedett hozamelvárások miatt csak egyetlen aukciót nyilvánított sikertelennek a közelmúltban. (A gyenge aukciós eredmények szeptemberben indult sorozata óta két aukció zárult úgy, hogy egyetlen ajánlatot sem fogadott el az ÁKK. A monetáris tanács tagja bizonyára az Államadósság Kezelő Központra gondolt a szerk.)

Bizakodását fejezte ki, hogy az IMF-fel való kapcsolatfelvétel után nem lesz probléma az államadósság piacon való finanszírozásával. A bankár leszögezte: "Magyarországnak nincs szüksége pénzre ahhoz", hogy az adósságállományát törlessze, csak arra van szüksége, hogy a piac jóindulatát megszerezze és "a forintra nehezedő nyomás enyhülése" miatt szükséges a kormánynak az IMF-megállapodás.

A bankár hangsúlyozta: amint azt a monetáris tanács múlt keddi közleményében is rögzítette: nem tartja indokoltnak a forintra nehezedő "árfolyam, illetve kamatnyomást", mert a magyar gazdaság fundamentumaival az nincs összhangban. (Megjegyzés: az interjú vasárnap készült, azon a héten kedden jelent meg a monetáris tanács közleménye.)

Megismételte a közlemény egyik fontos jelzését is, miszerint "hangsúlyozottan fokozatos lehet a kamatemelés", ha arra a piaci folyamatok okot adnak. Megfogalmazása szerint "szerencsére a monetáris tanácsra nem hat más, mint a piaci folyamatok", arra pedig a hitelminősítők ítélete. Gerhardt jelzése szerint a háromból két nagy hitelminősítő "negatív megfigyelési listára helyezte az országot, a harmadik még nem döntötte el".

Mindhárom hitelminősítőnél csupán egyetlen fokozatra áll az ország adósbesorolása a befektetésre már nem ajánlott ún. bóvli kategóriánál. Gerhardt megjegyzése szerint "a bóvli kategóriába a sajtó helyezte a besorolást".