A Harris közvélemény-kutató öt nagy EU-tagállamban - Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban  és Spanyolországban - tette fel azt a kérdést, hogy a helyiek  mennyire támogatják vagy ellenzik a külföldi uniós állampolgárok  szabad munkavállalását országukban.

A londoni gazdasági napilap által hétfőn közölt eredmények  szerint a legnagyobb ellenszenv Nagy-Britanniában mutatkozott: itt a  válaszolók 54 százaléka mondta azt, hogy "valamennyire", vagy  "erősen" ellenzi az EU-jogszabályokban rögzített munkavállalási  szabadságot.

A Financial Times-ban közölt grafikus kimutatás szerint a szabad  munkavállalás jogát a britek alig több 30 százaléka támogatja,  miközben a többi négy nagy EU-tagállamban rendre meghaladja a 40  százalékot - Olaszországban és Spanyolországban a 60 százalékhoz  közelít - az unión belüli akadálytalan munkaerő-áramlás híveinek  aránya. A briteknek valamivel több mint a fele azt is szeretné, ha a  kormány felkérné a munkanélkülivé vált bevándorlókat a hazatérésre.

A brit statisztikai hivatal nemrég közölte, hogy 2008 utolsó  negyedében 1,97 millióra - a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)  szabványai alapján számolva 6,3 százalékra - emelkedett a  hivatalosan bejegyzett állástalanok száma. Nagy-Britanniában 1998  óta nem mértek ilyen arányú munkanélküliséget.

A Brit Iparszövetség (CBI) minap kiadott előrejelzése szerint a  súlyosan recessziós brit gazdasági környezetben az állástalanok  száma 2010 második negyedében tetőzik valamivel 3 millió felett; ez  9,6 százalékos munkanélküliségi aránynak felelne meg.

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) hétfőn közölt felmérése  szerint országos átlagban tízen jelentkeznek minden egyes  meghirdetett állásra; egy évvel ezelőtt négy jelentkező jutott  egy-egy álláshirdetésre. A TUC adatai szerint az átlagon belül vannak olyan térségek,  ahol 25 jelentkező jut egy megüresedő munkahelyre.

A Financial Times minap közölt nagy-britanniai körképe azt  mutatta, hogy egyre több brit jelentkezik az eddig jórészt  kelet-európai EU-munkavállalók által betöltött, alacsony fizetésű,  nehéz fizikai munkával járó állásokra is a súlyos recesszió nyomán  tömegessé váló hazai munkanélküliség miatt.

Mindeközben - éppen a brit gazdaság mély válsága és a font  jelentős árfolyam-veszteségei miatt - az EU-bővítés óta nem  tapasztalt mélypontra süllyedt a Nagy-Britanniában szerencsét  próbáló kelet-európai EU-munkavállalók száma.

A brit belügyminisztérium által minap kiadott friss negyedéves  statisztika szerint a tavalyi utolsó negyedévben a 2004-ben uniós  taggá vált nyolc kelet-európai országból - Magyarországról,  Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és a  balti államokból - 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be  nagy-britanniai állását. Az egy évvel korábbi azonos időszakban 53  ezren érkeztek a térségből a brit munkapiacra.

Az új összesítés szerint 2008 egészében is csak 165 ezer keleti  munkavállaló kérte állása bejegyzését. Az újonnan érkező  kelet-európaiak száma 2007-ben 218 ezer, 2006-ban még 235 ezer volt;  ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es  bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai  uniós tagállamok előtt. Azóta hozzávetőleg egymillió keleti  munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába - kétharmaduk  Lengyelországból -, egybehangzó becslések szerint azonban a  kelet-európaiak fele már hazament.