A fogyasztók legalább 97 milliárd forintot takarítottak meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásaival az elmúlt hat évben - írta meg közleményében a hivatal.

A 2009-2014-es időszakban lezárt versenykorlátozó megállapodások és erőfölényes visszaélések felderítése, valamint a fúziókontroll több mint négyszer annyi társadalmi hasznot hozott, mint a GVH költségvetése.

A GVH számítása a verseny árleszorító hatásán alapul: a GVH közbelépése miatt a kartellező, erőfölényével visszaélő cégek nem tudják nyakló nélkül emelni az áraikat. A GVH hozzáteszi: a 97 milliárd igen konzervatív becslés: mindössze azt veszik alapul, hogy a versenykorlátozó helyzet 5-10 százalékkal tornászná feljebb az árakat. (Külföldi példák is azt mutatják, hogy a kartellfelár ennél lényegesen nagyobb is lehet.) Továbbá mintha csak két éven át lettek volna drágábbak az ilyen cégek, szolgáltatások, mint egyébként.

A számszerűsítés megfelel a többi versenyhatóságok gyakorlatának, és figyelemmel van az OECD útmutatójára, valamint a módszertant értékelő független szakértők javaslataira.

A becslés módszertani korlátok miatt nem terjed ki a GVH teljes tevékenységére – így a fogyasztóvédelmi eljárásokból, vagy az elrettentésből származó haszonra –, ezért a tényleges haszon meghaladja a kimutatottat, akár annak többszöröse is lehet. Összességében az eredmény a GVH-ra fordított adóforintok megtérülésére enged következtetni - állapítja meg a hivatal.