Azt is kimutatták, hogy a 85 milliárdból csupán húszmilliárdnyira nyújtanak fedezetet a biztosítások, ez az érték az előző évitől hűsz százalékkal marad el. Ebben nyilvánvalóan az is közrejátszik, hogy a két legnagyobb természeti katasztrófa - a május-júniusi közép-európai árvíz és az április huszadikai kínai földrengés – olyan területeket is érintett, ahol a vagyontárgyak biztosítása nem jellemző, azaz sokan nem tudnak az előre nem látható eseményekre ily módon felkészülni.

A nyár elejei dunai árvíz miatt 2200-nál is több kárbejelentés érkezett a magyarországi biztosítókhoz, a becsült kár pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége legfrissebb összesítése szerint megközelíti az 1,3 milliárd forintot. Ebből 600 millió a lakossági, közel 700 millió pedig a vállalati kár.

A szomorú statisztika szerint az áprilisi kínai földrengésben kétszázan haltak meg, az újjáépítés költségei pedig meghaladják a 14 milliárd dollárt. A szárazföldön tomboló viharok 23 halálos áldozatot követeltek, miközben 22 milliárdos pusztítást hagytak maguk mögött, ebből 5,3 milliárdra nyújtottak fedezetet a biztosítások. Kínát és Brazíliát emellett súlyos aszály is sújtotta és az észak-amerikai kontinenst hurrikánszezon még csak most kezdődött, jóllehet ennek negatív eredménye már a második félév statisztikájában jelenik meg.

A hurrikánszezon júniusban startolt, s az előrejelző intézetek szerint az átlagosnál is erősebb idény vár az észak-atlanti régió országaira. Szakértők 18 trópusi ciklon kialakulását valószínűsítik, belölük kilenc fejlődhet hurrikánná, azaz terjedési sebessége meg fogja haladni az óránkénti 120 kilométert. Azt csak remélni lehet, hogy a hurrikánok elkerülik majd a lakott településeket és mérgüket az óceán fölött adják ki. A sokéves átlag szerint a szezonban egy tucatnyi trópusi vihar alakul ki, közülük azonban csak hét fajul pusztító hurrikánná.