Az Európai Unióban 842 millióra nőtt a légi utasok száma 2013-ban 1,7 százalékos éves emelkedéssel - szerepelt az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak csütörtöki közleményében. Tavaly az összesített forgalomnak az EU-s tagországok közti utak adták a 43,3 százalékát, az egyes tagországokon belüli belföldi forgalom a 18,1 százalékot, míg az EU-n kívüli utak az utasforgalom 38,6 százalékát tették ki. Az utasok száma stabilan emelkedik 2009 óta, amikor a gazdasági válság miatt csak 753 millió utas volt.

Az EU tagországai közül Nagy-Britanniában volt a legnagyobb a légi utasforgalom tavaly, 210 millió utassal. Második helyen volt Németország 181 millió utassal, harmadik helyen Spanyolország 158 millióval. Magyarországban 2013-ban 8,44 millió utas volt, éves szinten 0,1 százalékos növekedést mértek. Az EU-n belüli légi utak a forgalom 81,2 százalékát adták, az unión kívüliek a 18,7 százalékukat.

A legforgalmasabb repülőtér az EU-ban a londoni Heathrow volt, ahol 72 millió utas fordult meg 2013-ban. A második helyen áll a párizsi Charles de Gaulle 61,8 millió utassal, harmadik helyen a frankfurti Flughafen Frankfurt am Main 57,8 millió utassal. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a lista 41. helyén van.

Az ázsiai légitársaságok ehhez képest most keményen ütögethetik a delete gombot a számítógépeken, mert kissé túlbecsülték a várható utaslétszámot. A gazdaság kisebb mértékben nőtt, mint várták, ezért újra kell hangolni az üzemelésüket - írta szakértői elemzésében az Aviation Week légiközlekedési szaklap. A fő problémát az okozza, hogy a légitársaságok nagyobb mértékben növelték kapacitásaikat, mint amennyire az utasforgalom nőtt, így a töltöttségi mutatók csökkenni kezdtek, ezzel együtt az üzemelés haszonkulcsa öt százalékkal csökkent.

Négy évvel ezelőtt a régió légitársaságai könyvelték el a világ légiforgalomból származó profitjának felét, de ezt a szerepet most az amerikai cégek veszik át. Ennek oka, hogy az amerikai légicégek visszafogottabban növelték kapacitásaikat és a diszkont légitársaságok sem növekedtek akkora mértékben, mint Ázsiában. Kisebb mértékben, de a szakértő szerint az is közrejátszik a folyamatokban, hogy az ázsiai társaságok jobban támaszkodnak a légi árufuvarozásra, ezért nagyobb a kitettségük.
A versenyképesség megőrzése érdekében a légitársaságok egy dolgot tehetnek: a valós helyzethez igazítják működésüket és növekedési kilátásaikat. Ennek keretében többen késleltetik az új gépek átvételét és ezzel egyidejűleg felgyorsítják a régebbi géptípusok kivonását.

Súlyos helyzetben van mindezeken túl a Thai Airways, mivel a politikai instabilitás miatt jelentősen csökkent az országba érkező turisták száma. A forgalom 10 százalékkal esett, de a társaság csak fele ekkora mértékben csökkentette kapacitását és 10 százalékkal esett az árbevétele is. Ezek hatásait már csak az ülőhely-kapacitás csökkentésével nem lehet megoldani, elbocsátásokra is számítani kell a thaiföldi légitársaságnál. A folyamatban érintett még a Philippine Airlines és a Malaysia Airlines is, utóbbi történelme legnagyobb átstrukturálását kénytelen végrehajtani, miután részben a céget sújtó két légikatasztrófa miatt jelentős veszteségeket könyvelt el.