A jelentés szerint egyéves időtávon belül Magyarországon az inflációs kosárban szereplő nagyobb tételek közül hármat befolyásolhat kimutathatóan a nyersolaj árának változása: az üzemanyag árába egy hónapon belül gyűrűzik be, a szabadáras háztartási energia árában a változás fél éves csúszással érzékelhető, míg az élelmiszerek esetében 9-12 hónap az átgyűrűzés.

Ez a három árucsoport 8,3 százalékos, 1 százalékos, illetve 19,1 százalékos súllyal szerepel a fogyasztói kosárban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, márciusi inflációs előrejelzése idén és jövőre hordónként átlagosan 38,6, illetve 44,4 dolláros olajárral számol. Ez alapján 0,3 százalékos, illetve 2,4 százalékos éves átlagos fogyasztói árindexet vár.

Amennyiben azonban idén év végére a jelzett árak környékén stabilizálódik és jövő évben nem változik a nyersolaj világpiaci ára, 30 dolláros olajár feltételezése mellett 0,2 százalékos, illetve 1,6 százalékos éves átlagos inflációs ráta várható idén és jövőre. 50 dolláros olajár esetén a ráta 0,8 és 2,6 százalék. 70 dolláros olajárnál 1,4 és 3,4 százalékra nőhet a fogyasztói árindex az MFB elemzői szerint.

Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a számítás nem tartalmazta az olajárra lassabban reagáló termékárakat, a forint–dollár árfolyam mozgását, valamint a másodkörös hatások (például bérek és megtakarítások) szerepét. Így a kalkuláció alsó becslésnek tekinthető, ami az olajárak változásának a vizsgált három árucsoporton keresztül érvényesülő közvetlen hatását méri. A nyersolaj ugyancsak több csatornán keresztül befolyásolja a reálgazdasági folyamatokat.

A csökkenő olajár növeli a lakosság elkölthető jövedelmét, ami lendületet adhat a fogyasztásnak. Ez azonban az eladósodottság mértékétől is függ: minél magasabb a lakosság adóterhe, annál inkább megtakarítási, adósságtörlesztési célra tesznek félre a háztartások a növekvő jövedelmekből. A foglalkoztatottak mellett a rögzített nyugdíjak révén a nyugdíjasok számára is növeli az alacsony olajár az elkölthető jövedelmet. Az olajkitermelő cégeket leszámítva a vállalatoknak is megtakarítást eredményeznek a süllyedő olajárak. Ám ennek mértéke függhet az egyes ágazatok, illetve vállalatok energia-, azon belül az olajigényétől, valamint szállítási költségeitől. Az olajár jegyzése és kereskedése hagyományosan dollárban történik. Így amennyiben erős a forint a dollárral szemben, akkor még olcsóbb lesz a hazai devizában számolt import. Míg ha gyenge a forint, akkor exportoldalon javul a cégek versenyképessége.

Makrogazdasági szinten az olajat jellemzően importáló Magyarország számára az olcsó olaj javítja a cserearányt és a külkereskedelmi egyenleget – áll az elemzésben. Megjegyzik azt is, hogy a világpiaci olajár több csatornán keresztül a magyarországi vállalati hitelezésre is hatást gyakorol: az olajárak szintje mintegy 6-12 hónapos késéssel hat a hazai vállalati hitelezésre. 10 százalékos olajárcsökkenés egyéves távon mintegy 0,8-1 százalékponttal fogja vissza a vállalati hitelek állományának emelkedését. Ugyanakkor hosszabb távon az árak csökkenése előbb-utóbb növeli a vállalati beruházási kedvet.