Az elemzők többsége a kamat tartására számított, ám a világgazdasági kondíciókkal kapcsolatos "kivételes mértékű" bizonytalanságok és az euróövezeti válság miatt a meglepetés sem volt kizárható londoni felzárkózó piaci elemzők szerint. Október a nyolcadik hónap, amikor nem változik az alapkamat 6 százalékos mértéke.

A várakozásoknak megfelelően az MNB továbbra sem nyúlt az alapkamathoz. A kockázatok továbbra is megmaradtak, azonban a forint gyengülési üteme mérséklődött, a  CDS felárak kicsit korrigáltak, és az állampapírhozamok is lejjebb ereszkedtek – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere.  

A legnagyobb veszélyforrást továbbra is az európai adósságválság kezelésben látjuk – tette hozzá –, a német álláspont várható győzelme véleményünk szerint nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira. Az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált.

Magyarország ebből a szempontból különösen  sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet. A sérülékenységünket fokozza, hogy esély van arra, hogy a közeljövőben a nemzetközi hitelminősítők leminősítik hazánkat, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne. Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó  infláció újabb kockázati tényező lehet, de meglátásunk szerint jelenleg ez jelenti a kisebb problémát.

A feltörekvő piaci jegybankok a negatív piaci hangulat mellett az elmúlt időszakban inkább devizapiaci intervenciókkal próbálták fékezni devizájuk gyengülését. A borús növekedési kilátások miatt, a sok esetben emelkedő infláció ellenére a kamatemelések elmaradtak, bár Törökország esetében már látunk arra utaló jeleket, hogy csupán intervenciókkal tartósan nem kezelhető a helyzet.

Hazánk esetében a devizapiaci intervenció lehetősége a rögzített árfolyamon történő előtörlesztés, és az elkövetkező év során devizában lejáró nagyarányú államadósságunk miatt korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat.

A kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosult a korábbi várakozásokhoz képest, ami azt is jelenti, hogy a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges. Az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad – mondta Török Zoltán, a Takarékbank elemzője.

Ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással. A felfelé mutató inflációs kockázatokat némileg növelheti a minimálbér jelentős emelése, amennyiben a munkaadók a megnövekedett költségeket igyekeznek áthárítani, ami szintén figyelmet érdemel.

Ugyanakkor az utóbbi hónapokban erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, azonban a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési igen jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek. Mindezek miatt a piaci árazásokban meglevő kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak, sőt mérséklet kamatemelési árazások is megjelentek a következő 3-6 hónapos horizonton.

A következő egy év során így nem számítunk kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve kockázati felárnövekedés esetén lehetséges. A legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartását tartjuk, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek. A Monetáris Tanácsban feltehetően ismét megvitatták a kamatemelés lehetőségét.