„Az európai kormányok egy része hatalmas összegeket pumpál a gazdaságba a cash-flow növelése érdekében, ugyanakkor saját számláit nem rendezi határidőn belül” – mondta el Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. „Az európai cégek, különösképpen a kis-és középvállalatok a túlélésért küzdenek, így egy 65 milliárd eurós tőkeinjekció tényleges mentőövként szolgálhatna.”

Az Európai Fizetési Index (EPI) felmérés szerint a fizetési késedelem Európában 17 napról 19 napra növekedett; ez a legmagasabb érték 2004 óta. Szintén aggodalomra adhat okot, hogy a leírási veszteség európai szinten két százalékról 2,4 százalékra nőtt, ami összességében 270 milliárd eurós veszteséget jelent a gazdaságoknak.

Szemben a 2008-as 53 százalékkal, 2009-ben a számláknak csupán 50 százaléka kerül 30 napon belül kifizetésre Európában. Nem véletlen, hogy a megkérdezett válaszadók több mint 70 százaléka- a tavalyi 30 százalékkal szemben- úgy véli, hogy a következő 12 hónapban tovább fognak növekedni a késedelmes és nemfizetési kockázatok.

Magyarországon sem kedvezőbb a helyzet, mint Európa más országaiban: ha a hazai közigazgatás határidőre fizetné számláit, az közel egymilliárd euro tőkeinjekciót jelentene a gazdaságunknak.

Egyéb mutatók tekintetében sincs ok derűlátásra, hiszen a fizetési késedelem 25-ről 28 napra, míg a leírási veszteség 2,4 százalékról 2,7 százalékra nőtt egy év alatt. A leírási veszteség jelenlegi mértéke 4,2 milliárd euróba kerül a magyar gazdaságnak évente.

A több mint 90 napja ki nem egyenlített követelések aránya 50 százalékkal 12-ről 18 százalékra emelkedett, ami vészjósló a leírási veszteség várható alakulására.


A gazdasági válság hatására beszűkült finanszírozási lehetőségek miatt a kis- és közép- vállalatok számára életbevágóan fontos, hogy saját cash-flow-jukat hogyan menedzselik.

„Szigorúbb automatizmusokat kell bevezetniük a vállalatoknak. Legkésőbb a harmincadik késedelmes nap után el kell kezdeni a professzionális követeléskezelést szakértők bevonásával. Minél hamarabb kezdünk el a kintlévőségekkel foglalkozni, annál nagyobb a behajtás sikerének esélye. A legjobb persze, ha az ügyek el sem jutnak a behajtási fázisba, de ehhez szemléletváltásra van szükség a vállalatoknál. A kintlévőségek és a leírási veszteségek növekedésének egyik fontos tényezője, hogy a vállalkozások sokszor nem tudják pontosan, hogy ki az üzleti partnerük, így jelentős pénzügyi kockázatot vállalnak” – foglalta össze a lehetséges megoldási irányt Felfalusi Péter.