A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv szerint ismételten csak hárommillió forintos törzstőkével lehet korlátolt felelősségű társaságot működtetni. A korábban 500 ezer forintra leszállított tőke követelmény újbóli felemelésének oka az üzleti biztonság, a régi-új követelménynek pedig érdemes mielőbb megfelelni. A szabályok szerint ugyanis a vállalat nyereségéből a tagok feltölthetik a tőkét a következő két évben, ám ezt erős korlátozásokkal is ösztönzi a jogszabály.

A tőkerendezésig a cég nem fizethet osztalékot, tulajdonosai pedig menedzsmentdíj, alapanyag-vételár, bérleti díj jogcímén se vehetnek belőle ki pénzt. A Jogiforum.hu korábbi összesítése szerint ma a bejegyzett kft.-k fele, mintegy 210 ezer cég működik hárommillió alatti törzstőkével. Ha az összes kft. megtartaná a státuszát, az 450-520 milliárd forinttal terhelné meg a hazai cégvilágot a következő két évben. És ez nem minden.

Márciustól veszélyesebbé válhat a cégvezetők élete is. A szabályok szerint ezután akkor is személyes vagyonukkal felelnek az okozott kárért, ha azt vezető tisztségviselői minőségükkel összefüggésben okozták. A módosításnak alighanem az volt a célja, hogy a vezetők vállalataik mögé bújva ne tudjanak szándékosan kárt okozni másoknak anélkül, hogy bármiféle kötelezettségvállalási felelősségük lenne – mondta korábban Alföldi Péter, az AIG pénzügyi biztosítások részlegének igazgatója.

A jelenlegi jogszabály alapján harmadik személy csak kivételes, például fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, felszámoláskor léphet fel közvetlen kárigénnyel a vezetőkkel szemben. Ez most érdemben változik meg: az új Ptk. szerint a cég és a vezetője a károsultnak egyetemlegesen felel „a szerződésen kívül okozott károkért” – magyarázta a Népszabadságnak Menyhei Ákos, a Hajdu és Menyhei Ügyvédi Iroda senior partnere. Sok-sok millió forintnyi magánvagyon kerülhet veszélybe egy apróság miatt – mutatott rá a vállalati vagyonbiztosítással foglalkozó Budapest Prime (BP).

Az egyetemleges felelősség miatt csak a felperesen múlik, hogy a kártérítési igényét a vállalattal, annak vezetőjével, avagy mindkettejükkel szemben nyújtja-e be. Egy-egy vitás helyzet is súlyos következményekkel járhat eztán a vezetők számára. Ha egy cég székhelyén valakit baleset ér, mert a felmosás miatt csúszóssá vált a folyosó, s nem voltak elhelyezve erre figyelmeztető táblák, akkor a polgári per során az ügyvezető személyes felelőssége is megállapítható – írja a BP.

A biztosítók ezért felelősségbiztosítást kínálnak, ám a jogászok mást is ajánlanak. Menyhei Ákos szerint a cégvezetőknek védekezniük kell az ilyen helyzetek ellen. Az ugyanis belátható, hogy egy hivatalba belépő ember elcsúszása nem feltétlenül az ügyvezető felelőssége. Vagyis: ezután egyértelműen meg kell határozni, mely munkakörben ki miért felel, és milyen döntési jogkörei vannak.

A vitás helyzetek és perek sorát az egyértelmű utalásokat tartalmazó szervezeti és működési szabályzatok kialakításával lehet majd elkerülni – hangsúlyozta az ügyvéd. Szerinte a hiányos vagy elnagyolt szmsz-ek a kis és közepes cégeknél jelenthetnek nagyobb problémát, bár a biztosítási védelem ez esetben is szükségessé válhat. Az ilyen társaságok jellemzően nem fordítanak erre akkora figyelmet, mint a nagyobb cégek, a vezető felelőssége azonban ettől nem lesz kisebb.

Az AIG szerint az elmúlt év végéig mindössze 450-550 ügyvezetői felelősségbiztosítás volt Magyarországon, ám most a piac fellendülhet. A cégnél becsülni sem kívánják, mennyire: több százezer, veszélynek kitett vállalat és cégvezető van az országban, a kérdés csak az, közülük ki hogyan reagál az új helyzetre.