Több komoly beruházásról is döntött a kormány a múlt hét végén, köztük a HÉV fejlesztéséről és a földalatti felújításáról, valamint arról, hogy kétszer három sávosra bővítik az M1-es és M7-es autó­pályát. A nagy építkezések azért még nem jövőre indulnak: egészen 2018-ig csak a tervezés zajlik majd, de már ez is elvisz több mint egymilliárd forintot, legalábbis erről tanúskodik a Magyar Közlönyben megjelent határozat.

Nemcsak a turisták, de a szállítmányozók is örülnek majd annak, hogy az M1-es autópálya Budapest és Győr közti szakaszát kétszer három sávosra bővítik, és ugyanezt teszik az M7-es Budapest és Balatonvilágos közti szakaszával. Utóbbi esetében, mivel Székesfehérvár és Budapest között a főváros felé tartó oldalon mintegy 60 kilométeren már háromsávos az útpálya, a főváros felé vezető oldalon 28 kilométeren kell szélesíteni a sztrádát, míg a másik irányban kicsivel több mint 80 kilométer hosszan. Az összesen nagyjából 110 kilométeres szélesítés 104 milliárd forintból jönne ki.

Az M1-es autópálya háromsávossá fejlesztése – durván 95 kilométeres útszakaszon – önmagában 184 milliárd forintot igényelhet. A beruházást az olimpia miatt hoznánk előre, egyébként csak a távoli jövőben tervezték megvalósítani. Pedig már most is komoly igény lenne rá, ráadásul nem csak szezonálisan, mint a balatoni sztráda ese­tében. Mivel az M1-est a kamionok is nagy számban használják, akárcsak a vendégmunkások, egész évben vannak olyan nagy forgalmú időszakok, amikor komoly koncentrációt igényel haladni a Bécs felé vezető sztrádán.

Az M1–M7-es kivezető szakasza. Minden irányban szélesedik az út Mediaworks

Kiemelt projekt lesz egy háromvágányú kapcsolat a Kelenföldi és a Ferencvárosi pályaudvar között. Ebbe esik bele a Danubius és Népliget-Fradiváros elővárosi vasútmegállók kialakítása, valamint a déli vasúti összekötő híd átépítése. Továbbá végrehajtják a Kelebia-vasútvonal fővárosi nyomvonalának korrekcióját is. Ezek a fejlesztések pedig arra utalnak, hogy erősödnek azok a szakmai álláspontok a kormányon belül, melyek szerint a vasutat jobban be kellene vonni a fővárosi tömegközlekedésbe is. Ezt tovább erősíti, hogy kiemelt projektnek számít a Galvani híd kiépítése, valamint a helyi érdekű vasúthálózat további fejlesztése. A ráckevei, a gödöllői, a csepeli HÉV fejlesztése, valamint integrálása a fővárosi közlekedésbe szintén évek óta foglalkoztatja a közlekedési szakembereket, ám eddig egyetlen adminisztráció sem vette olyan komolyan, hogy pénzt adjon a tervezésre.

A belváros turizmusának szempontjából különös jelentőségű a kisföldalatti felújítása és új szerelvények beszerzése. A most bejelentett fejlesztések közül egyik sem hat újszerűen, sőt: azokkal csak utolérni lehet a huszonegyedik századot. Hacsak az nem új információ, hogy mindez minimum 430 milliárd forintjába fáj az adófizetőknek. A mibőlre a kormányhatározat sem ad választ.