A jövő évben tervez devizakötvény kibocsátást Magyarország. Az IMF-megállapodás megkötése ebből a szempontból ma már nem annyira kardinális, mint korábban volt. Nem várjuk azt, hogy a feláraink emelkednének, ha a tárgyalások elhúzódnának – mondta Borbély László András, a szervezet általános vezérigazgató-helyettese a jövő évi költségvetés és a államadósság finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta: azzal kalkulálnak, hogy előbb vagy utóbb létrejön a megegyezés a nemzetközi pénzügyi szervezettel, ám az innen érkező pénznek közvetlen finanszírozási szerepe nem lesz. Ezzel együtt azt is egyértelművé tette erre forrásra kizárólag biztonsági tartalékként gondolnak.

A vezérigazgató-helyettes kiemelte jövőre 5,1 milliárd eurónyi devizában kibocsátott állampapír jár le, amelyet piaci alapon szeretnének megújítani. Ehhez 4-4,5 milliárd eurónyi devizakötvényt kívánnak piacra dobni. Az összeg egyelőre azért nem konkrét, mert a mennyiség attól függ, hogy a lakosságnak szánt euró kötvényekből (PEMÁK) mennyit sikerül értékesíteni, és ezen fölül mennyi pénzt tudunk lehívni a nemzetközi fejlesztési hitelkeretből. Arra kérdésre, hogy az állam mikor szándékozik megjelenni az devizakötvényekkel a piacon Borbély László András úgy válaszolt: minél hamarabb, így az ehhez kapcsolódó roadshow vélhetően az első negyedévben meglesz.

Piaci elemzők szerint egyébként már ennek az előre vetített kötvényaukciónak volt az előszele, hogy a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank december elején 500 millió dollár értékben ötéves lejáratú dollárkötvényt dobott piacra. Ezzel kapcsolatban akkor általános volt a vélemény, hogy az állam a lépéssel tesztelni kívánta a kibocsájtási környezetet, s vizsgálta mekkora kereslet lenne egy esetleg nagyobb mennyiségben felkínált állampapírcsomagra. A 2018 februárjában lejáró Eximbank-papírtok végül 5,87 százalékos hozamszint mellett keltek el.

A sajtótájékoztatón Borbély László András kifejtette, hogy a tervek szerint a nettó állampapír kibocsájtás 779 milliárd forint lesz. Ebből döntő részt a forintpiacra jut, hiszen az említett összegen belül 731 milliárd forintnyit erről az „oldalról” vonnak be, míg 47 milliárd forintnak megfelelő a „deviza oldalról jön össze”. A nettó finanszírozási igényt egyébként 700 milliárd forint körülire tette a vezérigazgatóhelyettes. Miután a központi kormányzat pénzforgalmi hiánya 842 milliárd forint lesz, amelyet az EU transzferek 223 milliárddal csökkentenek. Ez ugyan 619 milliárd forint finanszírozási igényt jelentene, ám Borbély László András megjegyezte az említettnél a tényleges EU-transzfer kisebb lehet majd, s így alakul ki az említett jövő évi finanszírozási igény. A bruttó finanszírozási igénnyel kapcsolatban elmondta: jövőre 5896 milliárd forint állampapírt tervez piacra dobni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

A vezérigazgató-helyettes arról is szólt, hogy az utóbbi időben sokat emlegetett önkormányzati hitelek állam által történő átvállalása sem torzítja a finanszírozási elképzeléseket. Ez azzal magyarázható, hogy bár a lépés következtében a finanszírozási igény ugyan emelkedne, ám az átvett adósságállományból csak azokkal a tételekkel kell számolni, amelyek jövőre futnak ki. Ezek pedig nem olyan nagyságrendűek, amik számottevő változást jelentenének a tervekben.

A külföldiek kezében lévő állampapír mennyisége az év elejei 3797 milliárd forintról 5020 milliárd forintra emelkedett, amely tendencia 2009 óta folyamatosan tart. Kedvező hír, hogy nem csak a külföldiek, hanem a lakosság kezében lévő állampapírmennyiség is nőtt 746 milliárd forintról 1200 milliárd fölé. Ez még nem végleges tette hozzá a vezérigazgatóhelyettes, hiszen még nincs vége az évnek. Az ugyanakkor kevésbé örömteli, hogy ennek többsége egy éves, vagy egy éven belüli lejáratú állampapír.