36,6 milliárd forintot kap az állam a reptér negyed üzletrészéért, a vevő pedig a többségi tulajdonos, a Hochtief vezette konzorcium. Ez az összeg kicsit több, mint a duplája annak, mint amilyen értéken a Budapest Airport Zrt. részvényeinek 25 százaléka nyilván van tartva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. könyveiben. Negyede-ötöde ugyanakkor annak az árnak, amit a 2005-ös privatizációs szerződésből le lehet vezetni. 

Az ár meghatározásában azonban az Orbán-kormánynak nem volt mozgástere. A privatizációs szerződés szerint ugyanis az idei mérleg beadását követő hatvanadik napig áll az állam rendelkezésére az eladási opció, amit, ha lehív, akkor a többségi tualjdonos a szerződésben kötött áron köteles megvenni a kisebbségi pakettet.

Tehát Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek gyakorlatilag azt kellett eldönteni, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. tárca közleménye szerint az opciót követően a pakett kötött ára nem lett volna garantált, ezért döntöttek az egyébként a könyvekben szereplő ár dupláját meghaladó árfolyamon történő értékesítés mellett.

A hivatalos kommunikáció szerint persze a helyzet oka a korábbi, felelőtlen privatizáció. - A privatizáció okozta veszteségek minimalizálására hatékony megoldást nyújt a Budapest Airport Zrt. esetében a meglévő tulajdoni hányad értékesítése, hiszen a Magyar Állam elsősorban olyan kisebbségi társasági vagyonelemeket tart tartósan állami tulajdonban, amelyek hosszú távú gazdasági szempontok figyelembevételével és egyéb kiemelt szempontok szerint is hasznosan működtethetőek - áll a tárca hivatalos közleményében. Hozzátették: a jelenlegi állami részesedés már nem biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében.

Szempont volt az is, hogy a 2005-ig profitot termelő reptér az utóbbi időben nem hozott jelentős osztalékbevételt az államnak, lévén a fejlesztések és a 2008-as gazdasági válság miatt nem is nagyon volt profit. Ezért, az állam egészen a tavalyi évig az osztalék töredékét elérő osztalék-kompenzációt kapott a többségi tulajdonostól, de az idéntől már nem jár. 

Iparági szakértőink szerint egyébként röbvid távon nem is várható profit a reptérből, hiszen a fejlesztések további forrásokat emésztenek fel, a 2005-ben lefektetett üzleti tervek elve túl optimisták voltak - mint a szektorban minden más cégnél - ráadásul a tulajdonos hiteleket is törleszt. Ez azonban normális - teszik hozzá a szakértők - hiszen a 75 éves üzemeltetési periódus hatodik événél tartunk.

A vagyontörvény szerint a Budapest Airport Zrt.-ben meglévő részesedés nem tartozik a tartósan állami tulajdonban tartandó vagyoni körbe