Még idén akár kiírhatnak egy olyan, több mint harmincmilliárdos keretű energiahatékonysági támogatási programot, amelyen már a lakosság is részt vehet - tudtuk meg. A nemzeti fejlesztési tárca által korábban közzétett vitaanyag szerint a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében fejlett térségek 130 milliárd, kevésbé fejletteknek közel 74 milliárd forintot kaphatnának az idéntől számított hét uniós költségvetési évben. Ezekhez a magyar állam rendre további 23 milliárd, illetve 13 milliárd forintot adna. Vagyis 2020-ig összesen 240 milliárd forint állhat a lakosság rendelkezésére.

A KEHOP általános ütemezési terve alapján idén számításunk szerint a fejlettebb térségekben az összeg 14 százalékát, 21,4 milliárd forintot, kevésbé fejlettek esetén 11 százalékát, 9,6 milliárd forintot - tehát országosan 31 milliárdot - lehetne igényelni. A cél épületek megújulóenergiás energiahatékonysági felújítása, illetve új, közel szén-dioxid-kibocsátásmentes házak építése. Igaz, ugyanezért a forrásért a lakosság mellett az állami közintézmények, az önkormányzatokon kívüli nonprofit szektor, valamint a közfeladatot ellátó, állami tulajdonú gazdasági társaságok is ringbe szállhatnak. Az eddigiekhez képest azonban határozott újdonság, hogy immáron az uniós pénzekből eddig kizárt lakosságot is bevonják a lehetséges kedvezményezettek körébe.

A kiírásra szakértők szerint alighanem az év második feléig várni kell: arra még a Miniszterelnökségnek és az Európai Uniónak is pecsétet kell ütnie. További dokumentumokat - például konkrét végrehajtási szabályzatot - is ki kell kidolgozni. A jövőben dől el például az is, hogy a tervezett beruházás hány százalékára lehessen vissza nem térítendő támogatást igényelni a KEHOP-ból - ez a tervezet alapján bizonyosan meghaladja a 20 százalékot -, illetve ehhez milyen kedvezményes hiteleket, vagy más "önrészkezelő" programokat vesznek igénybe. A szaktárca adós a támogatások előfeltételéül támasztott épületenergetikai stratégia megjelentetésével is.

A KEHOP új megközelítést képvisel az elmúlt másfél évtizedben megjelent lakossági energiafelújítási pályázatokhoz képest, amiket eddig különböző épülettípusonként írtak ki. Panelek általában tízmilliárdokat, a téglaépítésű társasházak egymilliárd forint körüli összeget kaphattak évente, míg az - energiapazarló hazai lakásállomány zömét kitevő - családi házak, avagy az új építésűek jellemzően nem reménykedhettek semmiben. A Németh Lászlóné szakminiszter által februárra ígért panelprogram - amelynek elindítása továbbra is várat magára - szintén nem része a KEHOP általános lakossági energiatámogatási keretének. Vagyis panellakók elvileg akár mindkettőre jelentkezhetnek majd.

Nemcsok Dénes Sándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ez év elején kinevezett környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkára a téma kapcsán a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége által megrendezett távhőszolgáltatási konferencián mindössze annyit jegyzett meg, hogy a lakossági támogatások kiosztásának rendszere egyelőre kidolgozás alatt áll, de támogatná a csoportosított lakossági pályázatokat. Ebbe akár a szolgáltatókat is bevonhatják. Szavai szerint a távhőszolgáltatók 2020-ig közel hatvanmilliárd forint KEHOP-forrásért versenghetnek, ami az előző uniós költségvetési időszak keretének hatszorosa. A legnagyobb, 16,23 milliárd forintos beruházási terv Csepel, Kispest és Kelenföld hőrendszerének összekötése. A szektor más uniós programoktól is remélhet támogatást - fűzte hozzá.