Az MNB honlapjára kitett közlemény szerint a monetáris tanács - augusztus és szeptember után - ismét 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, amely ezzel 6,25 százalékosra süllyedt. Az előző két döntésnél a tanács négy külsős, kormánypártok által delegált tagja szavazott a kamatvágás mellett, míg Simor András jegybankelnök és két alelnöke a kamattartására voksolt.

A külsős tagok álláspontja szerint az ország külső megítélése és ezzel együtt a magyar eszközök is olyan mértékben javultak az utóbbi időszakban, ami megteremtette a monetáris enyhítés lehetőségét. A külsősök a gazdasági növekedés beindítást remélték a kamatvágásoktól, ám ezt szakmai körökben erős kétkedéssel fogadták. A banki hitelezés ugyanis mind a lakossági, mind vállalati oldalon befulladt.

A várható inflációs és pénzpiaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve a jelenleginél alacsonyabb kamatszint indokolt - közölte a Monetáris Tanács az ülést követően kiadott közleményében.

Úgy fogalmaztak, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.

A monetáris tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít. Az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja.

Elemzők szerint előbb hiteles gazdaságpolitikai környezetet, kiszámíthatóságot kellene teremtenie a kormánynak ahhoz, hogy a gazdasági növekedést megalapozó beruházások meginduljanak, a lakosság bátrabban költekezzen. Ezzel azonban máig adós az Orbán-kormány. Pont emiatt a kamatcsökkentések hatástalanok, növekedési hozadékuk nincsen, viszont egyre kiszolgáltatottabbá teszik az amúgy is sérülékeny magyar eszközöket egy esetleges negatív külső hatásnak, mint amilyen a befektetői hangulat hirtelen romlása lehet.

Az elemzőket a mostani 25 bázispontos kamatcsökkentést nem érte váratlanul, pontosan ennyire számítottak.

Londoni elemzői vélemények szerint a keddi kamatcsökkentés után már korlátozottabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további monetáris enyhítési mozgástere.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző ház, a Capital Economics európai felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza a keddi MNB-kamatdöntést kommentálva közölte: a cég nem zár ki "még egy vagy két" további kamatcsökkentést a következő hónapokra. De azt kétli, hogy az MNB-alapkamat a piac által jelenleg árazott 5,25 százalékig csökkenne jövőre.

Jackson úgy vélekedett, hogy ha nincs érdemi előrehaladás az IMF/EU-megállapodás ügyében, akkor egyre nehezebb lesz fenntartani a monetáris tanács külső tagjainak enyhítésre hajló alapállását.