Idén júniusban a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Figyelembe véve a júniusi 5,6 százalékos inflációt, mindez azt jelenti, hogy a reálbérek, az a pénz, amit ténylegesen elkölthetünk, négy százalékkal csökkent.

Természetesen ez egy átlag, amely mögött jelentős eltérések vannak. - A családi adókedvezményekkel együtt feltehetően nagyobb a nettó bérek növekedése, így a reálbércsökkenés mértéke is valószínűleg kisebb – összegezte az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hozzátette, a közfoglalkoztatás felfutása is lefelé torzítja az átlagot, így valójában a bérek növekedése nagyobb lehetett, ami szintén mérsékli a reálbércsökkenés valós mértékét.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 800 forintot kerestek, míg a közszférában nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 209 500 forintot, a közfoglalkoztatottak pedig 73 600 forintot vihettek haza. A versenyszférában 7,2 százalékra lassult a bruttó bérnövekedés az előző havi 9,4 százalékról, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés 7,3 százalék volt az előző havi 9,6 százalék után, ami továbbra sem utal bérjellegú inflációs nyomásra a gazdaságban – mondta Suppan Gergely. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset, ennek hatását kiszűrve átlagosan 2,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése a KSH adatai szerint. Suppan Gergely szerint a bérek növekedése nem okoz keresletoldali inflációs nyomást, ezért a jegybank továbbra is az egyszeri kölstégsokkokra és a pénzügyi stabilitásra koncentrálhat.

A vizsgált időszakban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 57 százaléka átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ami 1,7 százalékkal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 810 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 32,7 ezer fővel kevesebb, mint 2011. január–júniusban.

A költségvetési szférában 742 ezren dolgoztak (10,6 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 79 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első hat hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 62,6 ezer fő) a 2011. azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakkal együtt 2656 ezer fő állt alkalmazásban, 21,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában

Mivel a globális és hazai piaci kondíciók jelentősen enyhültek az elmúlt hetekben, illetve korábban már két monetáris tanácstag jelezte, hogy az IMF tárgyalások megkezdését követően lehetséges a kamatcsökkentés, nem kizárt, hogy a jövő héten erre már sor kerül, tekintve, hogy a piacok is beárazták. Azonban az élelmiszerárak - főleg a gabonaárak - irányából várható ársokk, valamint a hazai kockázati megítélés és pénzpiacok továbbra is fennálló sérülékenysége továbbra is óvatosságot indokol, ezért kamatcsökkentésre csak az IMF tárgyalások lezárulása után számítunk – közölte Suppan Gergely.