Az MNB előzetes adatai szerint a hitelintézeti szektor a 2011-ben elszenvedett 288 milliárd forint és a 2012-ben elkönyvelt 173 milliárdos veszteség után 2013-ban 67 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárt. Ez azonban a három nem kereskedelmi banki szereplő (a tisztán állami Magyar Fejlesztési Bank és Eximbank, valamint a többségi állami tulajdonban lévő, tőzsdei elszámolást végző Keler) nélkül 62milliárd forint. Ebből több mint 59 milliárd az érdekeltségektől kapott, a magyar bankszektor teljesítményének megítélését torzító osztalék.

Vagyis a hitelintézeti szektor tényleges eredménye nem éri el a hárommilliárd forintot. Ennél is nagyobb mértéken befolyásolták az összesített eredményt a rendkívüli tételek, így a bankok tőkehelyzetének kombinált eszközökkel történő rendezése mintegy 120 milliárd forintot tett ki. (Miként arra a Portfolio.hu nemrég felhívta a figyelmet: az MKB anyabankja, a német Bayerische Landesbank tavaly év végén nagyjából ilyen mértékben emelt tőkét magyar érdekeltségében, a részben a korábbi veszteségek fedezését szolgáló tranzakció a magyar számviteli szabályok szerint a bank eredményét javította, papíron nyereségként jelent meg.)

Ha mindezen tételeket összeadjuk, azt kapjuk, hogy a magyar hitelintézeti szektor tényleges teljesítménye több mint 179 milliárd forinttal rosszabb. A kereskedelmi bankok valójában továbbra is veszteségesek, a tavalyi adózás utáni mínusz megközelítette a 112 milliárd forintot. Hogy a hazai bankrendszer még nincs túl a nehezén, azt az összességében veszteséges működés mellett az is mutatja, hogy a hitelportfólió minősége még mindig folyamatosan romlik.

A devizahiteleseket segítő intézkedések ellenére egyre emelkedik a nem teljesítőnek tekintett, vagyis a legalább kilencven napja nem törlesztett hitelek aránya. A jelzáloghitelek esetében például ez a 2012-es 16,2 százalékról tavaly év végére 19 százalékra nőtt, ezen belül a devizaalapú kölcsönöknél 19,6-ról 23,2 százalékra. Ám nem csak azon banki ügyfelek közül vannak egyre többen nehéz helyzetben, akik devizában adósodtak el: egyre több a nem fizető a forinthitelesek között is, a jegybank adatai szerint arányuk egy év alatt 9,7-ről 11,6 százalékra nőtt.

A hitelintézetek veszteségeiket részben költségeik csökkentésével igyekeznek ellensúlyozni, ám ezt nehezítik az olyan kormányzati intézkedések, mint amilyen a tavaly bevezetett tranzakciós illeték. A bankszövetség adatai szerint a bankok 2013-ban összesen 359 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe extra teherként. Ebből a legnagyobb tétel, 215 milliárd forint az említett tranzakciós illeték volt, míg a bankadó 126 milliárdos, a hitelintézeti járadék pedig további 18 milliárd forint elvonást jelentett.

Pedig a bankok a pluszterhek nélkül is jelentős befizetők: tavaly 60-65 milliárd forint forgalmi adót, a 38 ezer alkalmazott munkabére után 77 milliárd forint különféle adót és járulékot, 38 milliárd forint társaság adót, valamint 20-30 milliárd forint egyéb adót utaltak át a NAV-nak. Mindezek összesen több mint 560 milliárdos elvonást jelentettek 2013-ban – összegezte Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára.