A tervek szerint egy adatszobát hoznának létre, amelyben lehetővé válna, hogy az esetleges adásvétel érdekében harmadik fél átvilágíthassa a horvát olajipari vállalatot. A horvát gazdasági minisztérium közleményben kifejti: Horvátország célja egy olyan fejlődő INA, amelynek irányításába minden részvényes tulajdonrésze arányában szólhat bele. Tárgyalnak a Mollal, de tovább védik nemzeti érdekeiket is – szögezik le.

Az INA részvényeinek 49,1 százaléka a Mol, 44,84 százaléka a horvát állam tulajdonában áll. A horvát állam 2009-ben adta át az irányítás jogát a Molnak, ám az új kabinetek emiatt folyamatosan támadják a Molt. A magyar olajtársaság és a horvát fél tavaly kezdett tárgyalásokat a helyzet rendezéséről, kevés eredménnyel.

A horvát kormány beleszólást kér magának az INA fejlesztési kérdéseibe, a Mol viszont nem enged a kisebbségi részvényesnek korlátozott beleszólást engedő nemzetközi elvekből. Horvátországban az ügy kapcsán büntetőeljárás indult és nemzetközi körözést is kiadtak Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen, aki emiatt nem hagyja el Magyarország területét. Miután az Orbán-kormány 24,6 százalékos Mol-tulajdonosként azt javasolta a Molnak, hogy fontolja meg az INA-részvények eladását, a Mol is magáévá tette e stratégiát.

Molnár József vezérigazgató nemrég úgy nyilatkozott: egyformán fontos a Mol számára az INA nyereséges továbbműködtetése, avagy a 49 százalék eladása. Az INA tavaly veszteséget termelt, bár horvát vádak szerint csak a számviteli átértékelések miatt. Noha korábbi adatok alapján a Mol részvényvásárlásokkal és befektetéssel együtt több mint hárommilliárd eurót költött az INA-ra, elemzők már 2,5 milliárd dolláros vételárral is megelégednének.

Leginkább az orosz állam kezében lévő Rosznyefty vagy a Gazprom lehet a vevő. Orbán Viktor kormányfő állítólag rendszeresen tárgyalt is erről orosz partnereivel. Úgy tudni viszont, az orosz vevőnek a horvát kormány is adna részvényeket, amely így körülbelül 75 százalékot birtokolhatna. Ez szűkítené a horvát kabinet mozgásterét.