Romló Mol-eredmény, gyengülő árfolyam

Nyolcvanhat százalékos csökkenéssel, 152 milliárd forintról 22 milliárd forintra esett a múlt évben a Mol nemzetközi számviteli szabályok szerint számolt nyeresége – jelentette tegnap a 24,6 százalékig állami tulajdonban álló, tőzsdén jegyzett energiatársaság. Az 5401 milliárdos árbevétel kétszázalékos csökkenést mutat. A tényleges tevékenység szaldóját jelző üzleti eredmény 205 milliárdos nyereségből 19 milliárdos veszteségbe fordult át.

A negyedéves adatok elemzése alapján az árbevétel a 2011. végi csúcs óta gyakorlatilag beállt. Az üzleti teljesítmény sem talált magára: a negyedik negyedévi 42 milliárdos veszteség alig valamivel jobb a harmadik negyedévi, történelmi mélypontnak számító 57 milliárdosnál. A rendkívül változékony, ám korábban sokszor 50-100 milliárd körül járó negyedéves nettó nyereség tavaly átlagosan a nullához közelített. Így az év végi plusz ötmilliárdos szint a társaságcsoport méreteihez képest jelképesnek tekinthető.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató hivatalos kommentárjában a visszaesést elsősorban a kelet-közép-európai térség csökkenő kitermelésével magyarázta. Növekedést helyezett kilátásba az Irak kurdisztáni régiójában lévő, illetve a nemrég megvásárolt északi-tengeri mezőkön is. Finomításkereskedelmi üzletáguk hatékonyságjavításával viszont elégedett volt. Megjegyzendő: tavaly eladták az orosz ZMB mezőt, ami jelentősen lehúzta az adatokat. Elemzők szerint a társaság az iraki mezők várható hozamát meglepően nagy mértékben módosította lefelé.

A hivatalos indoklásból igen kedvezőtlen üzemanyag- és pénzpiaci kép rajzolódik ki. Csökkentek az árak, árrések, tizedével visszaesett a kitermelés, leértékelték a készleteket, az irányításuk alatt álló horvát INA szíriai telepe még mindig nem termel, százmilliárdos leírást eredményezett a mantovai finomító átalakítása, a gázszállítást továbbra is sújtja a magyarországi árszabályozás, amit csak az INA gázüzletágának csökkenő vesztesége ellensúlyozott. A kitermelés üzleti eredménye 45 százalékkal csökkent, a feldolgozás-kereskedelem vesztesége 13milliárdról 169 milliárdra emelkedett, pedig az üzemanyag-eladások még kissé nőttek is. A gázüzletág eredménye nem változott. A stratégiai gáztároló többségi részesedésének eladása kapcsán 3,2 milliárdos veszteséget és 45,2 milliárdos „nyereségfeloldást” számoltak el. (Utóbbi mibenlétét a Mol nem értelmezte.) A csomag többségét az állami MFB vette meg. Kedvező adatként leginkább jelentős készpénzállományukat és alacsony eladósodottságukat említik. Tavaly 268 milliárd forintot ruháztak be: nagyobbrészt a mezőkön.

A Mol szlovák leányvállalata, a Slovnaft tavaly 4,73 milliárd eurós – mintegy 1420 milliárd forintos – árbevétel mellett 38 millió eurós – 11,4 milliárd forintos –, a 2012-esnél 27 százalékkal kisebb nyereséget ért el – idézi a céget az MTI. Ezt úgyszintén kedvezőtlen piaci hatásokkal magyarázzák. A Mol leginkább benzinkúthálózatot üzemeltető romániai ága növekvő üzemanyagértékesítésről számolt be. A Mol tulajdonában lévő TVK a kedvezőtlen körülmények és a romló utolsó negyedéves adatok ellenére az év egészében jelentősen javította eredményét.

Elemzők meglepő módon üdvözölték a beszámolót, mondván, az a várakozásoknál jobb. Kedvező fejleményt már csak attól várnak, ha a Mol a korábbi nyilatkozatok alapján kedvező áron tudja eladni az INA-ban meglévő 49 százalékát. Horvátországi kitermelésük jelentős növelését helyezte kilátásba, ha erre megkapják az engedélyeket. Közben a horvát gazdasági miniszter ottani online lapok szerint úgy nyilatkozott, a horvát villamos művek a Mol 2009-es irányítási szerződése értelmében átveszi az INA-tól a veszteséges gázértékesítési tevékenységet. A befektetők kevéssé osztották az elemzők derűlátását: az olajpapír tegnap 3,61 százalékos eséssel rég nem látott mélységben, 13 100 forinton zárt. A magyar kormány 2011-ben 22 467 forintos áron, 498 milliárd forintért vásárolta meg a Mol 21,2 százalékát. Az Orbán-kabinet eme „befektetése” nyomán a magyar adófizetők számításunk szerint jelenleg több mint 200 milliárdos veszteségen állnak.

Még nem lesz állami a Mátrai Erőmű

Tárgyalások zajlanak arról, hogy az állami MVM növelje a Mátrai Erőműben meglévő tulajdonrészét – jelentette be tegnap Visontán tartott sajtótájékoztatón Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Mint arról korábban beszámoltunk, a 22 százalékot tulajdonló német EnBW régóta el szeretné adni külföldi részesedéseit. Ám a tárgyalások máig nem vezettek eredményre. A szintén német RWE irányító, 51 százalékos csomagjától értesülésünk szerint nem kíván megválni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.