Barátságos prognózis Brüsszelből
A háromszázalékos deficitcélt tartani tudja Magyarország, amely a kormányzati beruházások és a belső fogyasztás erősödése révén 2,1 százalékos növekedés elé néz az idén az Európai Bizottság kedden publikált téli prognózisa szerint. Brüsszelben a tavalyi év előzetes eredményeit ismertetve megállapították, hogy az államháztartási hiány messze az unióban megkövetelt háromszázalékos szint alá szorult: a deficit 2,4 százalékos lehetett. Tavaly őszi prognózisában a bizottság még magasabb, 2,9 százalékos hiányt jósolt 2013-ra, de a jövőt tekintve nagy eltérések nincsenek. Novemberben 2014-re 3, 2015-re pedig 2,7 százalékos deficittel számoltak Brüsszelben, most az idei mutatón nem változtattak, a jövő évit viszont 2,9 százalékosra vitték fel. A bizottság elemzése szerint a tavalyi deficit javulása egyrészt a magasabb adó- és társadalombiztosítási járulékbevételeknek (0,5 százalék), másrészt az EU-támogatások könnyített lekönyvelésének (0,1 százalék), továbbá a költségvetési intézmények év végi megtakarításainak (0,2 százalék) köszönhető.
Idén tehát súrolja az uniós küszöböt az államháztartási hiány. Az Európai Bizottság gazdasági szakértői szerint az adóbevételek GDP-arányosan 0,3 százalékkal lesznek alacsonyabbak, s az elemzés készítésekor abból indultak ki, hogy a 0,3 százalékos, 220 milliárd forintos költségvetési tartalékot a kormány nem használja fel. Ez valószínű: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a forintgyengülés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy annak negatív hatásait ebből a forrásból fedeznék. Brüsszel szerint 2014-re kockázatot jelenthet még az infláció további lassulása, valamint az állampapírok hozamainak növekedése. Még ha az uniós deficitküszöböt nem is lépjük át, aggasztó jel, hogy az egyszeri intézkedésektől megtisztított, úgynevezett strukturális hiány a 2013-as 1,1 százalékról 2,4, majd 2,3 százalékra emelkedik.
A GDP-növekedés 2013-ban 1,1 százalék volt a bizottság értékelése szerint, de idén és jövőre már 2,1 százalékkal számolnak. A bizottság elemzése szerint 2013-ban a beruházások élénkültek, elsősorban az állami fejlesztéseknek köszönhetően, de a vállalatok is kezdik aktivizálni magukat. Mindehhez hozzájárult az EU-s támogatások gyorsabb felhasználása, és bizonyos mértékig az MNB hitelösztönző programja is. A növekedésre viszont a bizottsági elemzés szerint kockázatot jelenthet a világszerte tapasztalható monetáris szigorítás. Negatív hatásokat okozhat a bankszektorban és a befektetői hangulatban a devizahitelesek terheinek enyhítése érdekében várható újabb kormányzati intézkedés.
Az államadósság azonban tovább „makacskodik”: a bizottság számítása szerint míg 2013-ban 77,8 százalékos ez az arány, idén 79,1, jövőre 78,9 százalékra növekszik a GDP arányában. A bizottsági szakértők szerint enyhe fellendülés jellemzi Magyarországot – főként a belföldi keresletnek köszönhetően. A mesterségesen, a rezsicsökkentések révén leszorított infláció és a béremelések miatt a háztartásoknak több elkölthető pénzük marad, de a munkanélküliség, a gyenge hitelezés továbbra sem engedi magasba szökni a fogyasztási lázat. Ezzel együtt a bizottság szerint a belső kereslet volt a 2013-as növekedés főmotorja és az marad az idén is. Ez részben a hatósági árcsökkentéseknek, a növekvő állami béreknek, és az új, támogatott jelzáloghitelek következtében a lazuló hitelezésnek köszönhető. (Hazai elemzők ezzel szemben inkább az exporttól várják a gazdaság fellendülését, a fogyasztást csak második helyen jelölik meg.) A bizottság arra számít, hogy a beruházások továbbra is növekedni fognak.
A munkaerőpiac helyzetének javulását, a csökkenő munkanélküliséget a bizottság a közmunkaprogram kiterjesztésével és a gazdaság fehérítésével magyarázza. Várakozásai szerint a foglalkoztatottság a magánszektorban is növekedni fog, és a következő években a munkanélküliség tartósan tíz százalék alatt marad. Az elemzés kitér rá, hogy 2013 végén az infláció történelmi mélypontot ért el (0,4), köszönhetően többek között a rezsicsökkentésnek. (Azóta lenullázódott az infláció, a friss januári adat már erről tanúskodik.) Ám ahogy a rezsicsökkentés hatása elhalványul, úgy 2015-re az infláció elérheti a jegybanki háromszázalékos célt. A forint mostani gyengülése azonban kockázatot jelent az infláció alakulására. Az árfolyam egyébként kedvezően, egységnyi erősödéssel fogadta a brüsszeli jelentést: az euró kurzusa rövid ideig 308,50-nél járt onnan gyengült vissza.
Leszakadóban Ciprus és Szlovénia
Kicsit gyorsabb növekedésre számíthat Európa a vártnál – továbbra is Németország vezetésével. Az EU egésze 1,6 százalékkal növekedik idén, 2 százalékkal jövőre, az eurózóna tekintetében 1,2 százalékos bővüléssel számolnak 2014-re, jövőre pedig 1,8 százalékkal. Ugyanennyivel növekszik idén Németország is, amely „elhúz” az euróövezet második és harmadik legnagyobb gazdasága, Franciaország és Olaszország mellől. Franciaországnak egyszázalékos növekedést prognosztizálnak,
és nem fogja időre az uniós küszöb alá szorítani a költségvetési hiányt. Olaszország 0,6 százalékkal növekedik mindössze a bizottság szerint, és továbbra is 134 százalékos GDP-arányos államadóssággal küzd. Az új kormányfő, Matteo Renzi valószínűleg csalódottan veszi tudomásul az alacsony növekedési előrejelzést.
Ciprus és Szlovénia kivételével mindenhol bővül a gazdaság. – A válság legrosszabb része már mögöttünk van, de nem szabad elbíznunk magunkat – figyelmeztetett a prognózist ismertető sajtótájékoztatón Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyekkel foglalkozó alelnöke.
