Távozik Vida József, aki elnökség tag, Sebestyén István, a felügyelőbizottság elnöke, valamint Pénzes Lászlóné, a testület tagja – számolt be a Magyar Takarék Blog. A blog szerint a múlt héten felmentését kérte Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója is, ám ezt az érintett megkeresésünkre cáfolta.

Vida és Sebestyén távozása okaként azt írja, hogy nem szolgálja a takarékszövetkezeti szektor érdekeit az OTSZ elmúlt hónapokban folytatott kommunikációja, azzal azonosulni és egyetérteni nem tudnak. Vida szerint az OTSZ negatív kampánya jelentősen csorbítja a takarékszövetkezeti rendszerbe vetett betétesi, részjegyesi bizalmat, a „szövetség a megfogalmazott véleményével a másképp gondolkodókat szektoron belüli ellenségnek kiáltja ki.

Az ügy pikantériája, hogy a most távozó három OTSZ-vezető, illetve az általuk irányított takarékszövetkezetek (Szentgál és Vidéke, Hajdú Takarék, Fókusz Takarék) is tulajdonosok abban a Magyar Takarék Zrt.-ben, amely – eddig nem cáfolt – információnk szerint egyedül tett ajánlatot és nyert a szektor felett irányítást biztosító Takarékbank Zrt. privatizációs pályázatán. Amint arról beszámoltunk: cégbírósági adatok szerint a Magyar Takarékot januárban vásárolta meg Vida József, majd a társaságban egy január végén elhatározott tőkeemelés révén tucatnyi takarék- és takarékszövetkezeti vezető szerzett részesedést, valamint az FHB Jelzálogbank Nyrt.

A Takarékbankra kiírt pályázat február 6-i beadási határidejekor a Magyar Takaréknak már 35 részvényese volt: tizennégy takarék, illetve egy korábban szövetkezeti formában, ma már bankként működő pénzintézet, valamint 17, a tulajdonos takarékokhoz kötődő, azokat irányító vagy a vezetésben helyet foglaló magánszemély, továbbá az FHB Jelzálogbank és az FHB Életjáradék Zrt. A szétaprózott struktúra miatt a Magyar Takarékban nincsenek igazán nagy tulajdonosok, a legnagyobb részvényes, az FHB-csoport az egyetlen, amely jelentős, 25 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik.

A Takarékbankra kiírt tenderen indulni kívánt az OTSZ is, a szervezet azonban a pályázat során azzal szembesült, hogy olyan elvárásokat támasztanak vele szemben, amelynek nem tud megfelelni. A tavaly júniusban elfogadott takarékszövetkezeti törvény, illetve a Takarékbank augusztusban elfogadott új alapszabálya miatt az OTSZ hiába tulajdonos maga is a Takarékbankban, részvényesi jogait nem gyakorolhatja. Emiatt a pályázaton külső befektetőként kezelték, s így az állami részvénycsomag várhatóan 8-10 milliárd forintos vételárán felül le kellett volna tennie további 350-400 milliárd forint kauciót.

Lemondólevelében Vida József azt is az OTSZ szemére veti, hogy a Takarékbankra kiírt pályázaton a legegyszerűbb megoldást választotta, noha a Takarékbank alapszabálya a nyár óta ismert volt, s több konstrukcióra is lehetőség volt ahhoz, hogy a szektor érvényes pályázatot adjon be, igaz, „annak elkészítése sok munkát és időráfordítást igényelt volna”. Az alapszabály kisbefektetőket védő rendelkezéseit január közepéig az OTSZ sem vitatta, ha azt kellőképpen ismeri, nem vitte volna tévútra a szektort – fogalmaz. Vida József úgy látja: az elkövetett stratégiai hibáját palástolandó a szövetség támadásba ment át, az azóta folytatott magatartása, kommunikációja minden, a szektorra jellemző ésszerűséget, megfontoltságot nélkülöz. Arra már nem tért ki, ha szerinte ennyire egyértelmű volt, hogy az OTSZ nem indulhat a pályázaton, akkor erre elnökségi tagként felhívta-e a vezetésnek a figyelmét, illetve jelezte-e, hogy mint a Magyar Takarék egyik vezetője és tulajdonosa maga is indulni kíván a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta által kiírt privatizációs tenderen.

Újra nyereségesek a bankok

Egy lényegében nullszaldós és két súlyosan veszteséges év után tavaly ismét nyereséggel zárt a hazai hitelintézeti szektor. Az MNB előzetes adatai szerint a pénzintézetek 2013-at 67,6 milliárd forint adózás utáni eredménnyel zárták, szemben a 2011-es 288 milliárdos, illetve a 2012-es 173 milliárd forintos mínusszal. A hitelintézetek háromnegyede volt nyereséges, míg 40 piaci szereplő veszteségesen működött.

A szektoron belül a bankok összesen 49 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el, a takarékszövetkezetek eredménye 1,6 milliárdra csökkent a 2012-es 8,8 milliárd forintról.