A rendszerváltás óta a legtöbb új otthon 2004-ben készült el, akkor a magyar lakásállomány csaknem 44 ezerrel bővült, míg egy évvel később 41 ezer otthont adtak át. A lakásépítések száma a 2007/2008-as „másodvirágzás” óta folyamatosan mérséklődik, ám míg ezt eddig elsősorban a vállalkozói beruházások csökkenése okozta, a 2013-as év ebben is változást hozott, a saját használatra épített új otthonok száma egy év alatt 42 százalékkal 4167-re zuhant.

Budapesten tavaly néhány nagyobb beruházás befejezésének köszönhetően hét százalékkal 1770-re nőtt az átadott lakások száma, a megyei jogú városokban azonban húsz százalékkal, az egyéb városokban 44 százalékkal, a községekben pedig a felével esett vissza az építések száma. Alig volt olyan vidéki város (csupán Győr, Kecskemét, Sopron és Szeged), ahol az új lakások száma meghaladta a kétszázat. A községekben összesen csak 1270 új lakást adtak át 2013-ban.

Az építési engedélyek száma alapján fordulatra még idén sem lehet számítani, a tavaly kiadott engedélyek a 2008-as mennyiség ötödét sem érik el, az egy évvel korábbihoz képest pedig 28,9 százalékos csökkenést mutatnak. Az új építési engedélyek kiadása szintén a községekben esett vissza a legnagyobb mértékben (40 százalékkal), de valamennyi településtípusnál kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban. A kiadott új engedélyek alapján 4467 lakóépület készül az országban, ez 27 százalékos visszaesést jelent.

Tavaly a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, ez hat négyzetméterrel kevesebb, mint korábban. A száz négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 46-ról 41 százalékra csökkent. Tavaly 1251 lakás szűnt meg, 43 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

A jelenlegi tempóval hatszáz év alatt újulhat meg a hazai lakásállomány – reagált közleményben az adatokra a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. A lakásépítésekre nem a mennyiség növelése, hanem az állomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A lakásállományon belül ma még 583 ezer olyan lakás van, amelynek a falazata vályog vagy sár.

A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogramra van szükség – szögezik le. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is: tízezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti. Külföldi példát nézve, lakosságarányosan Ausztriában csaknem hatszor annyi lakás épül, mint Magyarországon – hívta fel a figyelmet az építőanyag-gyártásban tevékenykedő vállalkozások alkotta szervezet.

Idén még nem számítanak fordulatra az MTI által megkérdezett elemzők sem. Balatoni András az Eurostat felmérésére hivatkozott, mely szerint a korábbinál némileg többen tervezik ingatlan vásárlását vagy építését. Az ING vezető elemzője szerint ez egy-másfél éven belül stabilizálódást, esetleg fordulatot hozhat. Nyeste Orsolya is legfeljebb azzal számol, hogy 2014-ben lassulhat a visszaesés üteme. Az Erste elemzője szerint a korábbinál alacsonyabb kamatszint elvileg támogathat egy pozitív változást, de kérdés, hogy középtávon hogyan alakulnak a jövedelmek.

Olcsó a hitel, mégsem viszik

A lakáshitelek iránt annak ellenére csökkent tavaly a kereslet, hogy a jegybanki alapkamat mérséklésének köszönhetően soha nem látott szintre esett a forintalapú kölcsönök kamata. Az MNB adatai szerint a lakáshitelek átlagos hitelköltségmutatója tavaly év végére 8,54 százalékra csökkent, de a legjobb feltételű piaci kölcsönök kamata ma már alig haladja meg a hat százalékot, s a minimális hat százalék körüli szintre zsugorodott a támogatott lakáshitelek kamata is (használt lakások esetében ez még inkább hét százalék feletti). Az MNB statisztikái szerint azonban a bankok 2013-ban így is mindössze 121 milliárd forint értékben tudtak új, forintalapú lakáshitelt kihelyezni, szemben az egy évvel korábbi 204 milliárddal.