Megszüntetnék az alapdíjakat is
Rogán úgy véli: egyes, a fogyasztáson felüli tételekkel a szolgáltatók csak újabb bőrt szeretnének lehúzni a családokról: ezeket a trükköket meg kell szüntetni. Az alapdíj felszámítása csak az áram- és a gázszektorban kötelező, ám ilyen mégis gyakorta előfordul a távhő- és vízszolgáltatás vagy hulladékszállítás területén – jegyezte meg. Ráadásul szerinte országosan nagyok az eltérések. Szavai szerint az áramnál az éves alapdíj körülbelül 2-3 ezer forint, a gáz esetében 10-15 ezer forint. (Megjegyzendő: az áram- és a gázdíjakban nincs a frakcióvezető által említett szórás. Annak mértéke egységes: áram esetében az általános lakossági sáv alapdíja évi bruttó 1950, gáz esetében 12 500 forint.)
Rogán Antal számításai szerint egy távhőfogyasztónál viszont már akár 50-100 ezer forintot is kitehet az alapdíj. Ez a tétel korábbi számításaink szerint a számla körülbelül 40 százalékára rúghat. Kérdésünkre, miszerint valóban elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy távhőszámla 40 százaléka pusztán szolgáltatói trükk – amikor azt a közműhivatal hagyja jóvá –, a frakcióvezető már visszakozott: „ahogy említettem, mi alapvetően az alapdíj felülvizsgálatát vagy csökkentését javasoljuk, nem a teljes megszüntetését”. (Szavai a megszüntetés tekintetében tételesen ellentmondanak a sajtótájékoztatója elején mondottaknak.) Emellett megismételte: nem csak a távhőszektorban van alapdíj, és az jelentős területi különbségeket mutat.
A frakció kezdeményezi azt is, hogy a bekötési díjat ne a fogyasztó fizesse. Az építési vállalkozók szövetségével egyeztetve pedig szeretnék felülvizsgáltatni a hálózatfejlesztési hozzájárulások mértékét. Ezek a tételek Rogán szerint egyenként elérhetik akár a százezer forintot is. Szintén kérik „a számla és a mérőóra szinkronba hozatalát ott, ahol ez nem egyértelmű”. A frakcióvezető nagy valószínűséggel arra gondol, hogy míg az óra köbméterben mér, addig a számla mega joule-ban érkezik. Arról viszont nem tett említést, hogy Németh Szilárd fideszes rezsibiztos erőfeszítései folytán már tavaly óta megjelenik a számlában a köbméteradat.
A családok érdekében azt kérik a kormánytól, hogy ezeket a problémákat vizsgálja ki és oldja meg – szögezte le. Bevezetési határidőt nem közölt.
Lapunk megkeresésére egyik szolgáltatási ág egyetlen képviselője sem kívánt a frakcióvezető szavaira reagálni. Egy szakértő szerint a távhőszektorban az alapdíj mértéke 30-50 százalék között szór. Ugyanakkor az alapdíj eltörlése nem feltétlenül küldené padlóra a jellemzően önkormányzati hátterű ágazatot. A távhőcégek lakossági bevételeik 30-40 százalékát ugyanis hosszú évek óta nem a lakosságtól, hanem az államtól kapják támogatás formájában. A szociálliberális kormányok alatt ezt közvetlenül az államkasszából kapták, aminek révén a szociálisan rászorulók akár 70 százalékos árengedményben is részesülhettek. Az állam az áramszámlába is beépített egy néhány forintos – évente százmilliárdosra duzzadó – tételt, amelyből először csak úgymond hatékony távhőcégeket támogattak, ám a rezsicsökkentések során már szinte mindenki kapott ebből működőképessége fenntartása érdekében. A kassza feltöltési és kifizetési folyamata igencsak átláthatatlan. Erős a gyanú, hogy valós forrása ma már részben az állami költségvetés: a távhődíjak csökkentését részben az adófizetők állhatják. Igaz, a rezsicsökkentések során a távhőcégeknél is keletkezett veszteség, hisz támogatásemelésük nem fedezte teljes egészében a tarifacsökkentést. Ám az árcsökkentés érdekük, hisz élénkíti a keresletet. Az alapdíj eltüntetése azoknak a lakóknak kedvez, akiknek már korszerűsítették a távhőrendszerüket, hisz innentől már csak a tényleges fogyasztás után kell fizetniük. A mostanihoz hasonló enyhe tél viszont újabb komoly kieséseket okozna a szolgáltatóknál.
Már a kapualjakban szedi az áldozatait a rezsiharc
Négy fogyasztóvédelmi felügyelőség több mint egy tucat vizsgálatot indított már a lépcsőházakban immáron kötelezően kifüggesztendő rezsiközlemények miatt – mondták lapunknak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatalnál (NFH).
A hatósági vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak. A legtöbb, tíz bejelentés a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségére érkezett. Emellett a Pest, a Hajdú-Bihar és a Fejér Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyeletére is érkezett pár jelzés. A fogyasztóvédelmi hatóságnál leszögezték: nem végeznek külön célvizsgálatot a rezsiközlemények ellenőrzésére, hanem állampolgári bejelentések alapján járnak el. (Rezsifórumokon biztatták is a lakókat, hogy legyenek résen és jelentsék, ha nem találkoznának a rezsiközleménnyel.) Az ügyek egy részében nem indult vizsgálat, mivel a bejelentő hiányosan küldte el a hatóságnak a beadványát, így a hivatal a tényállás tisztázása érdekében hiánypótlásra szólította fel. A cél nem a bírságolás – szögezték le érdeklődésünkre a hivatalnál –, hanem annak elérése, hogy a tájékoztatás a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörténjen. Kötelezéssel, figyelmeztetéssel, vagy ha ez nem használ, akkor bírsággal kell erre rávenni a „rezsiszabotőr” vagy csak egyszerűen hanyag társasházakat. A társasházak közös képviselőinek a törvény által meghatározott módon közleményekben tájékoztatniuk kell a lakókat arról, hogy a ház mennyit spórolt a rezsicsökkentéssel. (B. Z.)
