Új elnök a stratégiai gáztárolót birtokló cégnél
A Ceginfo.hu szerint a váltást néhány napja jegyezték be. Az üzletember 2012 augusztusa óta a magyar–szlovák gázvezetéket építő Magyar Gáz Tranzit (MGT) vezérigazgatója. Utóbbi vállalatot egyforma arányban tulajdonolja az MFB és az MVM. A kormány egyébként eredetileg az MMBF-et is az E.ON-földgáztárolókat felvásárló MVM-nek szánhatta, de ez versenyjogi akadályokba ütközött. MGT-s életrajza szerint Meggyes Gyula dolgozott a Mol-csoportnál, 2009–2012 között pedig pont ama OTF Fővállalkozó Zrt.-ben találjuk a nevét, amely a 2012-es pályázaton az MGT-től elnyerte a magyar–szlovák vezeték kivitelezését.
Az OTF korábban a Mol, később ex-molosok tulajdonolta, újonnan titokzatos magánszemélyhez került Olajterv-csoporthoz tartozik. A cégadatok szerint az MMBF igazgatósági tagja lett Berze György, a stratégiai olajtárolást is végző Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tulajdonában lévő Opal Tartálypark Zrt. vezérigazgatója is. A két új igazgatósági tag Hatvani Györgyöt és Bártfai Bélát váltja.
Előbbi 2002–2006 között energetikai helyettes államtitkári tisztséget töltött be, utóbbi az MSZKSZ vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) felügyelőbizottsági tagja, valamint az első Orbán-kormány államtitkára. A váltással az MMBF vezérigazgatói posztján maradhatott a korábban Mol- és E.ON-kötelékben is dolgozó Gáti István. Az ügy kapcsán egyiküket sem értük el. Az MMBF a közelmúltban ezért „került elő”, mert – mint arról korábban beszámoltunk – az Orbán-kormány folyamatosan tároltatja ki a cég által elvileg országos ellátási fennakadásokra tartalékolt biztonsági gázkészletet.
A fejlemények kapcsán további kérdéseket tettünk fel a fejlesztési banknak. Az MFB pénzügyi befektetőként vesz részt az MMBF Zrt.-ben, amelynek jelenleg is zajlik az átvétele – közölte Nyiri János arra a felvetésünkre, hogy gondolkoznak-e az algyői stratégiai gáztároló tavaly Moltól megvásárolt többségi részvénycsomagjának továbbértékesítésén, vagy bevonnak-e más felet az irányításba.
A szóvivő továbbra sem árulja el, mennyit fizetett az állami bank a Molnak a részvényekért, mondván: ez a szerződés szerint bizalmas. Annyit jegyzett meg, hogy a „sajtótalálgatásoknál nagyságrenddel” kisebb. Korábbi információink szerint az MFB és a biztonsági készleteket tároló MSZKSZ együttesen 140 milliárd forint körüli összeget fizethetett az MMBF 72 százalékáért. Utóbbiból 51 százalék került az MFB-hez. Arányosítással ebből az MFB-vételár 99 milliárdra jön ki.
Nyiri János hozzátette: az MFB a vételárat saját forrásból teremtette elő; az az állami költségvetésre semmilyen terhet nem rótt. (Megjegyzendő: az MFB forrásai a piacról állami garancia mellett felvett hitelekből állnak.) Szerinte az ügylet átláthatóságát és biztonságát bizonyítja, hogy az EBRD és négy bank kiváltotta a Mol MMBF-nél lévő hitelét. (A körülbelül százmilliárdos összeget az EBRD, az ING, az OTP, az MKB és a Raiffeisen jegyzi.)
