A szomszédból érkező vásárlók egye lőre a szlovák határhoz közel fekvő vagy közvetlenül mellette lévő és jó infrastruktúrával ellátott, viszonylag sűrűn lakott helységek boltjaiba érkeznek nagyobb számban. A határ mindkét oldalán jelen lévő Tesco szerint a mosonmagyaróvári, a komáromi és a salgótarjáni áruházukban érezhető a bevásárlóturizmus hatása. A Tesco tapasztalatai éppen arról árulkodnak, hogy jellemzően a határvonalon vagy az attól 10-15 kilométeres sávon belül lévő települések üzletei bonyolítják a legjobb forgalmat.

Az északi határhoz képest valamivel kisebb intenzitású az ingázás az osztrák területek mellett, ám Sopronban így is érezhető a külföldről jövő vásárlók nagyobb száma. Kereskedők úgy vélik, amennyiben tartósan gyenge marad a magyar deviza, akkor már nemcsak ezekben a kereskedelmi csomópontokban, hanem a teljes határszakaszon megjelenhet a bevásárlóturizmus.

A Tesco szerint a határon túlról érkező, jellemzően euróval fizetők lényegében ugyanazokat a termékeket keresik, mint a karácsonyi szezon vevői. Így a legnépszerűbb a ruha, az elektronikai cikkek, a játékok, sportfelszerelések, háztartási és lakberendezési cikkek, míg az élelmiszerek esetében leginkább a szeszes italokat és a húsokat keresik.

A 2009-es nagy forintgyengüléshez képest most még visszafogottabb vásárlórohamot – akkor a kifejezetten erre szakosodott vállalkozók buszokkal már 50-60 kilométerről is szállítottak embereket a magyar oldalon lévő üzletekhez – a kiskereskedők azzal magyarázzák, hogy bár a forint a bűvösnek hitt 310-es szint közelébe gyengült, ám ez még csupán rövid ideje mutatkozó hatás. Ezenkívül ugyan a korábbi időszakban sem szerepelt valami szépen a magyar fizetőeszköz, viszont akkor a határ menti üzletek alkalmazkodni tudtak a magyar árakhoz, s azokhoz képest az utóbbi hetek gyengülése nem volt olyan drasztikus.

A hotelekbe még nem tört be a forinthatás

A megkérdezett szállodások szerint nem mozdította meg a külföldi turistákat a forint lejtmenete. A kilencven százalékban külföldi vendégkörű négycsillagos budapesti City Hotel szállodavezetője, Cselőtei Tamás szerint a forint árfolyamánál sokkal nagyobb szerepe van a szezonális hatásnak. Ezzel magyarázható, hogy a tartósnak tűnő forintgyengülés sem volt kellően csábító ahhoz, hogy a téli holt szezonban – amikor az őszi–tavaszi forgalom mindössze közel felét bonyolítja le a szálloda – a szokásosnál több turista foglaljon szobát és utazzon.

A magyar hotelek alulárazottsága eddig is közismert volt a turisták között. Ezt tükrözi, hogy a szállodájukba is gyakran érkeznek olyan vendégek, akik odahaza biztosan nem tudnának megengedni maguknak négycsillagos szállást. Egy szó mint száz: az árfolyamgyengülés nem jelent akkora pluszelőnyt, hogy direkt emiatt nőne a vendégforgalom. A helyzet magyarázataként Fodor Mária, a Ventura Hotel értékesítési vezetője hozzátette: a legtöbb turistacsoport egyébként is fél évvel előre lefoglalja a szállását fix áron euróban. Számukra ezért lényegében közömbös is, hogy később hogyan alakul a forint–euró kurzus.