A fordított piaci logika működik most: minél rosszabbul megy az amerikai gazdaságnak, annál jobban bizakodnak a befektetők, hiszen annál biztosabb, hogy a Fed hosszabban hagyja működni a pénzpumpát. Miután pedig az amerikai feldolgozóipari konjunktúráról kedvezőtlen adatok láttak napvilágot tegnap délután, a forint is magára talált. Ugyan még délelőtt a veszélyes zónában, a 315-ös szint környékén jegyezték az euróárfolyamot, addig délutánra már 312 alá süllyedt a kurzus.

Némi aggodalomra csak az adhat okot, hogy emelkednek az állampapír-piaci hozamok – a befektetők most már nagyobb kamatot szeretnének látni a pénzükért. Igaz, az érdeklődés továbbra is erős, a jegybank meglepő kamatcsökkentése, a forint árfolyamának zuhanása ráadásul a költségvetésben sem okozhat igazán nagy gondokat. A legfrissebb, januári adatok is ezt mutatják, a büdzsé más kiadási tételek miatt zárt rekordnak számító 74,5 milliárdos hiánnyal az első hónapban, nem a kamatfizetés miatt szállt el a hiány.

A költségvetésben tényleg nem jelent óriási problémát a forintárfolyam zuhanása, a tartalékok zárolásával kezelni lehet a kiesést. Ha szerencsénk van, az uniós támogatások elszámolásánál még többletbevételt is hozhat a gyengébb forint. Csütörtök reggel a Kossuth rádióban már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is erről beszélt. De akkor mi az oka, hogy korábban aggódott az erőtlen forint miatt –és ha kedden reggel zavarta a 308-as euróárfolyam, akkor csütörtökön miért nem volt problémája a 314-gyel?

Számításaink szerint a költségvetés kiadási oldalán a tervezettnél 10 százalékkal gyengébb forint is legfeljebb alig több mint százmilliárdos kiesést hozna. A legnagyobb tétel az államadósságot érintő kiadásoknál 30 milliárd forint volna, és hasonló tételt jelent az uniós befizetésünk is, míg a nemzetközi tagdíjaknál további 2 milliárd lehet a kockázat. Ezek után jöhet a sorban a külképviseletek fenntartásának akár 4,5 milliárdos többletköltsége (ezt Varga említette példaként a rádióban), míg további nehézséget jelenthet, ha a költségvetési beszerzések és beruházások drágulnak azért, mert az importárak felmennek. Itt egy nagyon durva becsléssel – 50 százalékos, vagyis kiemelkedően magas importhányadot feltételezve – 40 milliárdos többletkiadással is lehet számolni.

Minderre valóban bőven fedezetet nyújt a költségvetésben meglévő 220 milliárdos tartalék – Varga nyilatkozataiban már korábban is célzott erre. Ráadásul a másik oldalon – a bevételeknél – ott vannak az uniós támogatások, ahol a tízszázalékos árfolyamgyengülés akár 170 milliárdos többletet is generálhat.

A gyenge – és leginkább a gyengülő – árfolyam, valamint az alacsony kamat az államadósság finanszírozásában, illetve törlesztésében okozhat problémákat. A nemzetgazdasági miniszter erre is célzott még kedden, amikor arról beszélt, hogy a forint gyengülése mögött szerinte nemzetközi folyamatok húzódnak meg, vagyis az, hogy az amerikai jegybank élénkítési programjának lépcsőzetes leállítása nyomán a befektetők a kockázatmentes lehetőségek felé fordulnak. Értsd: ha még alacsonyabb lesz a kamat, ha tovább gyengül a forint, a befektetők elfordulhatnak Magyarországtól.

Igaz, a nemzetgazdasági miniszter a kamatdöntést követően ezt már nem annyira hangsúlyozza – ha kérdezik, általában azt feleli: az árfolyam nem okoz költségvetési problémákat. Kommunikációjának megváltozása mögött azonban valószínűleg nem az húzódik meg, hogy végül kiszámolta: a büdzsé az uniós elszámolások miatt nyer a gyenge forinttal. Vélhetőleg nagyobbnak ítélte azt a veszteséget, ami abból származik, ha még nyilvánvalóbbá teszi a nemzetgazdasági tárca és a jegybank vezetése között húzódó ellentétet.

Megfigyelők figyelmeztetnek: az sem fordult még elő nagyon a világon, hogy a kormány gazdasági vezetése szigorúbb monetáris kondíciók érdekében lépjen fel a jegybankkal szemben. Ahogyan az is érdekes, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemigen mutatkozik együtt Matolcsy György jegybankelnökkel (az, hogy Kínába mindketten elkísérték Orbán Viktort, különleges kivételnek számít). Nincs közös sajtótájékoztató és konferencia, miközben Matolcsy arról (is) lett híres, hogy MNB-elnöki kinevezésekor a kormányzattal való együttműködés fontosságát hangsúlyozta.