Néhány energiacég – például a Tigáz – viszont ismét jelentős veszteséget mutat majd fel. Az E.ON és a GDF Suez már 2012-ben veszteséget jelentett.

Iparági forrásaink megerősítették Giró-Szász András kormányszóvivő feltételezését, miszerint egyes magántulajdonú energiacégek tulajdonosai valóban jelentős osztalék felvételét tervezik, akár az eredménytartalék terhére is. A kormányszóvivő az MTI-vel azt közölte szerdán: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előrehozásával pénzkimentési akció zajlik, ezért Orbán Viktor kezdeményezésére a héten elemzi a helyzetet a kabinet. Szerinte az, hogy a Napi Gazdaság váratlanul korainak minősítette az Elmű-Émász március 21-i közgyűlési időpontját, azt bizonyítja, hogy a két áramszolgáltató még a választások előtt ki szeretné vonni az osztalékot. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos tegnap úgy vélekedett, ezt mindenképp megakadályozzák: akár a választások előtt is összehívhatják az Országgyűlést.

Bár a tavalyi eredményeket tudakoló megkeresésünkre egyik hazai energiacsoport sem kívánt hivatalosan reagálni, a francia hátterű GDF Sueznél leszögezték: az iparág szabályozott részét kétségkívül veszteségessé tették a rezsivel kapcsolatos törvények. A sorozatos rezsicsökkentések egyértelműen fenntarthatatlanná teszik a lakosságot is magába foglaló egyetemes szolgáltatást – fogalmaztak.

A Tigáz véleménye szerint az efféle szabályozások több kárt okoznak a szektornak, mint amennyi hasznot a költségek és a beruházások csökkentése hozna. Gyengül az üzletág hosszú távú életképessége, és a nemzetközi befektetők hozzáállása is romlik – fejtették ki a kelet-magyarországi központú, olasz tulajdonú gázszolgáltatónál.

Az úgynevezett „nonprofit energiaszolgáltatásról” továbbra sem kívánt senki véleményt formálni. Tény, erre vonatkozólag csupán általános megállapítások hangzottak el. Viszont ezekből annyi bizonyosan leszűrhető, hogy a Fidesz az energiaszolgáltatók jelenleg végzett tevékenységére egyfajta nyereségplafont, netán osztalékfelvételi tilalmat fontolgat. Ennek jelentőségét a Fidesz kellően nagyra tartja: kidolgozatlansága ellenére a lakossági rezsifórumokon is rendszeresen bejelentik. Rogán Antal frakcióvezető szerint egyenesen erről is szavazunk a választások során. Maguk az energiacégek ugyanakkor továbbra is hallgatnak a kérdésben.

Korábban Orbán Viktor kormányfő még csak a lakossági szolgáltatásokat kívánta megtisztítani az általa vélt „extraprofittól”. Azóta már az ipari fogyasztók energiaellátását is idesorolja. A kettő között nagy a különbség. Míg a lakosságot minden energiacég az állam által megszabott tarifán szolgálja ki, addig a cégek szabadáras kiszolgálását több tucat versengő kereskedő végzi. Így a lakossági szektorban könnyebben megvalósíthatónak tűnik egyfajta haszonmentesség, mint számos szabadáras kereskedőre zablát kötni. Ráadásul az energiaszolgáltatók egységes nyilatkozata szerint a lakossági ellátás önmagában évek óta veszteséges, azt a cégek kiszolgálása, illetve az erről számvitelileg teljesen leválasztott hálózatüzemeltetés tartja el.

Iparági körökben hetek óta rebesgetik, hogy egyes energiatársaságok tulajdonosai – a kormányzati fenyegetések hatására – a tavalyi nyereségek után további osztalékfelvételt terveznek, akár a tartalékok terhére is. Úgy vélik ugyanis, hogy a kormány a jövőben ezt megtilthatja nekik. Értékelések szerint egy ilyen kormányzati lépés sértené a nemzetközi befektetővédelmi egyezményeket. Ám ennek bizonyítására pert kellene indítani. Ez több évig tarthat, ami végig a Fidesz rezsiharcos kommunikációjának táptalajául szolgálhat.

Azt is tényként kezelik, hogy – Fidesz-győzelem esetén – az állam átveheti az energiaszolgáltatók lakossági üzletágát. (Bár a Főgáz kisebbségi csomagjának állami felvásárlása óta a külföldi kézben megmaradt vagyonelemek állami felvásárlásáról szóló tárgyalások megrekedtek.) A kérdés a szolgáltatók birtokában lévő hálózat, amelyet azonban nem adnának át csak úgy.

A hazai energiaeszközök felvásárlása minden bizonnyal ezermilliárdos nagyságrend. Ezt az Orbán-kabinet eddig nem kívánta kifizetni. A célt a politika központi témájává vált rezsiharccal, illetve az energiacégek jövedelmezőségének folyamatos gyengítésével igyekeznek elérni.