Kétéves rekordokat döntögetett tegnap az euró, dél körül 314 forintnál is többet kellett adni érte, lapzártánk idejére a 312-313 közötti sávban állt be. A jövő azonban kérdéses: szakértők szerint immár semmi gátja nincs a további gyengülésnek. 

Adott egy kockázatkerülő befektetői környezet és egy kockázatvállaló jegybanki vezetés, amely kedden még 0,15 százalékkal mérsékelte a kamatot, miközben egyetlen utalást sem tett arra, hogy a 2,7 százaléknál már nem szállítja alacsonyabbra a rátát. Mindezt tetőzte az ukrajnai válság, amelynek hatására menekülni kezdtek a befektetők. A külkereskedelmi mérleg, a gazdasági növekedés és a költségvetés hiánya még vonzó képet is festhetne – csakhogy ez már kevésbé számít.

A helyzet már nem csak az ellenzéket zavarja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a keddi kamatdöntés előtt finom üzenetet küldött a monetáris tanácsnak, mondván, bizonyára figyelembe veszik majd a döntésnél a költségvetés helyzetét is, amelyet mégiscsak 296,9 forintos árfolyammal terveztek. Igaz: egy tartós tízszázalékos gyengülés számításaink szerint legfeljebb százmilliárd forint kiadási többletet jelentene, ami a 220 milliárdos tartalékokból kigazdálkodható. Az államadósság finanszírozásában viszont az árfolyam és a mérsékelt befektetői érdeklődés problémákat okozhat, és erre is utalt a miniszter. A tegnapi zuhanás nyomán aztán már Selmeczi Gabriella is üzent Matolcsy Györgynek. „A Fidesz sem örül a gyenge forintnak, de okkal bízik az erősödésében” – mondta a pártszóvivő.

Az elemzők viszont nem látják, hol lehet az MNB ingerküszöbe. Pálffy Gergely, a Buda-Cash elemzője annyit mondott: a devizahitelesek 40 százaléka már az árfolyamgát védelmét élvezi, így emiatt a jegybankban nem kell aggódni. Igaz, a választások előtt másfél hónappal a magas árfolyam jelenthet politikai kockázatot. Az alacsony kamat a folyamatos vágásokkal az eddig a forint mellett még kitartó befektetőket is stratégiájuk átgondolására, kiszállásra késztetheti. Ez Pálffy Gergely szerint komoly veszélyt jelent a forintra és az állampapírok hozamszintjére is. Az elemző úgy véli, az MNB kommunikációja tulajdonképpen azt üzente a befektetőknek: szabad a vásár. A kritikus a 314,40 forintos szint, ha ezt megugorja az árfolyam, akkor nincs, ami megállítsa, bár a 318-as szint és a 2012-es történelmi rekordot jelentő 324-es közelében még hezitálhat picit a kurzus.

Jó-e a gyenge forint a gazdaság jelentősebb szereplőinek? Az exportőröknek elvileg igen, de mint Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója mondja, már jó ideje nem bízzák a véletlenre a cég életét, ha a forint árfolyamáról van szó, több mint tíz éve kötnek fedezeti ügyleteket az árfolyamra. Árbevételüket három évre előre fedezik le határidős eladásokkal, saját stratégia alapján. Ez jól működik, a biztonságuk növelése mellett jelentős pénzügyi eredményt is termelt. „Sajnos elképzelhető olyan ésszerűtlen jegybanki viselkedés – például a kamatok csökkentése dacos kommunikáció mellett –, amit a pénzpiacok kalandvágyó szereplői kihívásként értelmeznek, és olyan összegekkel támadják a forintot, ami meghaladja a jegybank és a magyar gazdaság mozgásterét, erejét. Ekkor 320 forint fölötti árfolyam is kialakulhat, ami már veszélyzónába sodorja az országot” – aggódott Sinkó.

A turizmusra ugyanakkor egyelőre nincs hatással a gyengülés. Magyarország eddig is olcsó volt, a szállásokat pedig előre lekötik. A kiutazásoknál a magyaroknak többet kell majd fizetniük, drágul számunkra Bécsben a kávé, de a repülőjegyek nem kerülnek jelentősen többe. „A legtöbb légitársaság a Budapestről induló járatok jegyeinek árát forintban állapítja meg” – mondta Antal Gábor, a Lufthansa-csoport frissen kinevezett hazai vezetője. Igaz, ilyenkor kisebb az euróbevételük, márpedig értékesítési célszámaik euróban vannak megadva. A hazai reptéri díjakat is euróban fizetik, ami tovább csökkenti a profitjukat. Más kérdés, hogy az illetékek egy jó részét euróban számolják a jegyekhez, így ezek emelkedése miatt kismértékben drágulhatnak a repülőjegyek.