A cégbírósági adatok szerint ugyanakkor a Magyar Takarék tulajdonosi struktúrája meglehetősen tagolt. A társaságnak 35 részvényese van: tizennégy takarék, illetve egy korábban szövetkezeti formában, ma már bankként működő pénzintézet, valamint17, atulajdonos takarékokhoz kötődő, azokat irányító vagy a vezetésben helyet foglaló magánszemély, továbbá az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Életjáradék Zrt.

A szétaprózott struktúra miatt a Magyar Takarékban nincsenek igazán nagy tulajdonosok, a legnagyobb részvényes, az FHB-csoport az egyetlen, amely jelentős befolyást biztosító, vagyis 25 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik a cégben.

Amint arról korábban beszámoltunk: a Magyar Takarék tavaly májusban, a takarékszövetkezeti rendszert átalakító, a Takarékbank feletti többségi állami irányítást lehetővé tévő jogszabálytervezet parlamenti benyújtása előtt alakult Alpendorf Zrt. néven. A cégbírósági adatok szerint a társaságot három nappal a Takarékbankra kiírt pályázat megjelenését követően, idén január 6-án vásárolta meg és nevezte át Magyar Takarékra Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. A Magyar Takarék három héttel később, január 30-án tartott közgyűlését azonban már három tulajdonos hívta össze: Vida mellett az FHB Életjáradék és az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft., a három részvényes akkor 60-20-20 százalékos arányban osztozott a cégen. Az EHPSZ szerepvállalása azért furcsa, mert a társaság tulajdonosa az a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely a Magyar Postával együtt kiírója volt a Takarékbank többségi, összesen közel 55 százalékos részvénycsomagjára meghirdetett pályázatnak – vagyis az MFB eladói és a vevői oldalon is érdekelt. Ráadásul az EHPSZ ügyvezetője az a Vojnits Tamás, aki kormánybiztosként levezényelte a takarékszövetkezeti szektor átalakítását, tavaly augusztus óta pedig elnökként irányítja a Takarékbankot.

A Magyar Takarék január végi közgyűlésén a részvényesek egymilliárd forintos tőkeemelésről határoztak, a jegyzésben részt vett több új befektető, s így a Takarékbankra kiírt pályázat február 6-i beadási határideje előtt egy héttel újra átalakult a cég tulajdonosi szerkezete. Ekkor szereztek részesedést a cégben az új befektetők, a takarékok, azok vezetői és maga az FHB Jelzálogbank is.

Az átalakulás után a legnagyobb takarékszövetkezeti befektetők, a Hajdú, a Hatvan és Vidéke és a Pannon részesedése sem haladja meg önmagában a tíz százalékot. Ugyancsak szimbolikus értékű, egy-egy részvényt szerzett 16 takarékszövetkezeti vezető. Nem minden Magyar Takarék-tulajdonos szövetkezet vezetője gondolta úgy, hogy magának személyesen is be kellene szállnia a cégbe, több takarék, így például a Pannonhalma vagy a Kápolnásnyék irányítói nem vettek részt a tőkeemelésben, míg nem egy hitelintézet részéről két-három vezető tisztségviselő is beszállt a Magyar Takarékba.

A takarékszövetkezeti vezetők közül egyedül Vida József jegyzett egynél több részvényt. A Szentgál és Vidéke irányítója a már meglévő három mellé még 150-et vásárolt.

Jelzésértékű az FHB Jelzálogbank részesedése is: a pénzintézet 252 részvényt jegyzett, és ezzel a legnagyobb befektetővé vált a Magyar Takarékban. Az FHB-csoport részesedése akkora, mint az őt követő három legnagyobb takarékszövetkezeti részvényesé összesen, a 25 százalékot meghaladó befolyásával pedig megkerülhetetlen tényezővé vált a Magyar Takarékműködését érintő legfontosabb kérdésekben.

A Magyar Takarékban tulajdont szerző takarékok egy része, illetve vezetőik már korábbról is ismertek voltak a szövetkezeti hitelintézeti rendszer átalakításából. Heten közülük aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben összesen 12 takarékszövetkezeti vezető határolódott el Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a szektor átalakítását kritizáló kijelentéseitől.

Ahogy korábban, most is megkerestük az MFB-t és az FHB-t, választ azonban egyik kérdésünkre sem kaptunk.